Ha időrendi sorrendbe rakjuk a rendelkezésünkre álló (rendkívül kevés) írásos emléket, és egy monda töredékeit is figyelembe vesszük, kirajzolódik, hogy a XIV. században a havaselvi Basarab-dinasztia tagjai vallásfelekezeti hovatartozásukat a széljárásnak megfelelően változtatták, vagy két vallást gyakoroltak egyszerre.
Egy fejedelem sirköve
A havaselvi fejedelemség központjának számító Árgyasudvarhelyen (Curtea de Argeş), a XIV. század közepén alapított Fejedelmi Templom padozata alatt, 1920-ban Virgil Drăghiceanu régész egy érintettlen fejedelmi sírt tárt fel.
”... vékony homokrétegen egy fejedelem csontváza nyugodott, az arckoponya kissé jobbra fordult. Egy selyem szemfedő maradványa borította mellkasát, a lábcsontok mesztelenek voltak. A jobb vállon egy gesztenyeszínű hajtincs, az áll körül sötét, kócos szálak tömege szakáll látszatát kelti, de a Grigoriu doktor által elvégzett mikrószkópos vizsgálat haj és selyem szálak egyvelegét mutatta ki. A szemfedél maradékán középütt átcsillog a gyöngyökkel díszített öv; a kéz ujjain gyűrűk láthatók, amelyeket azonnal kiemeltem, remélve, hogy megfejthetem a nevét; a nyakánál egy rombuszokkal díszített bordürt láttam, de ez valójában egy, a fejről lecsúszott diadém volt. Lapos gombok voltak a tunika mellrészén és az ujjak könyökrészén; a tunika ujját gyöngyös hímzés szegélyezte “- írja naplójában Drăghiceanu.
A középcombig érő, 30 gombbal záródó testhez símuló bíborszínű tunika ujját, a könyékrésznél és a szegélynél aranyszálas és gyöngyös hímzés díszitette. A bőrből készült, aranycsilagokkal díszített, bársonnyal bélelt és ugyancsak gyöngyös hímzésű öv egy arany csattal záródott. A tunika alatt viselt mellényből csupán az elején és a nyakrésznél levő gyöngyhímzéses bordűr maradt meg. Sajnos Drăghiceanu nem részletezi a mellényen talált R O I iniciáles gombok sorrendjét.. A megmaradt csipke inggallér selyem és ezüstszálas, „pointe de Venise” technikával készült. A nadrág és a lábbeli valószíníleg elporladt. A mellen összetett kézfejeket gyöngydíszítésű kesztyű fedte. Nem temettek vele sem kardot sem fejedelmi jelvényt. Az aranyszálas-gyöngyös diadém talán a halotti koronát helyetesítette, vagy süveget szegélyezett.
A mellékletek közül a legfigyelemre méltóbb tárgy egy építészeti részletekkel gazdagított arany övcsat, ami feltünő hasonlatosságot mutat azzal az ötvösmunkával (palástcsat), amit Nagy Lajos nevében Henrik pilisi apát 1367-ben az Aacheni káptalannak adományozott (és Visegrád mai címerére is ráismerhetünk).
”... vékony homokrétegen egy fejedelem csontváza nyugodott, az arckoponya kissé jobbra fordult. Egy selyem szemfedő maradványa borította mellkasát, a lábcsontok mesztelenek voltak. A jobb vállon egy gesztenyeszínű hajtincs, az áll körül sötét, kócos szálak tömege szakáll látszatát kelti, de a Grigoriu doktor által elvégzett mikrószkópos vizsgálat haj és selyem szálak egyvelegét mutatta ki. A szemfedél maradékán középütt átcsillog a gyöngyökkel díszített öv; a kéz ujjain gyűrűk láthatók, amelyeket azonnal kiemeltem, remélve, hogy megfejthetem a nevét; a nyakánál egy rombuszokkal díszített bordürt láttam, de ez valójában egy, a fejről lecsúszott diadém volt. Lapos gombok voltak a tunika mellrészén és az ujjak könyökrészén; a tunika ujját gyöngyös hímzés szegélyezte “- írja naplójában Drăghiceanu.
A középcombig érő, 30 gombbal záródó testhez símuló bíborszínű tunika ujját, a könyékrésznél és a szegélynél aranyszálas és gyöngyös hímzés díszitette. A bőrből készült, aranycsilagokkal díszített, bársonnyal bélelt és ugyancsak gyöngyös hímzésű öv egy arany csattal záródott. A tunika alatt viselt mellényből csupán az elején és a nyakrésznél levő gyöngyhímzéses bordűr maradt meg. Sajnos Drăghiceanu nem részletezi a mellényen talált R O I iniciáles gombok sorrendjét.. A megmaradt csipke inggallér selyem és ezüstszálas, „pointe de Venise” technikával készült. A nadrág és a lábbeli valószíníleg elporladt. A mellen összetett kézfejeket gyöngydíszítésű kesztyű fedte. Nem temettek vele sem kardot sem fejedelmi jelvényt. Az aranyszálas-gyöngyös diadém talán a halotti koronát helyetesítette, vagy süveget szegélyezett.
A mellékletek közül a legfigyelemre méltóbb tárgy egy építészeti részletekkel gazdagított arany övcsat, ami feltünő hasonlatosságot mutat azzal az ötvösmunkával (palástcsat), amit Nagy Lajos nevében Henrik pilisi apát 1367-ben az Aacheni káptalannak adományozott (és Visegrád mai címerére is ráismerhetünk).
Az árgyasudvarhelyi övcsat (cIMEC)
Az aacheni palástcsat
Az övcsat egy gótikus portált ábrázol, háttérben a donjon (öreg torony), egy kék zománc bevonatú ezüst hattyú, a portál két oldalán levő oszlopon pedig egy lovag és egy hölgy látható. (A hattyú francia és lengyel-litván családok címerállata volt). Az övcsat alján levő növény-motivomok közt megjelenik az Anjou-liliom (fleurs-de-lys). Ezek a részletmegoldások a Nagy Lajos korabeli magyar udvari ötvösmunkák sajátos elemei.
A sírról készült foto
A sírban talált, és a tunikát díszítő 30 darab zománcozott aranygomb egyszer hasított, jobb felén ( zölddel és ezüsttel) nyolcszor vágott címerpajzsot ábrázol. A XIII.század végen keletkezett Wijbergen-i címerkönyben szerepel egy blacqui királyi címerpajzs, ami viszont tízszer vágott arany-vörös sávos (az arany szín heraldikai neve OR, és a rendfokozatok legmagasabb színe), a XVI. századi portugál „Livro do Armeiro Mor” pedig ugyanezt a címert nevezi Vlachia (Havaselve) blazonjának.
Címerpajzsos gombok a fejedelmi sírból (cIMEC)
A mellényen levő aranygombok ugyancsak zománcozott aranyból vannak, viszont ezek feliratozottak, az R, O és az I iniciálék láthatók rajtuk.
Iniciálés gombok (cIMEC)
A ROI szó franciául királyt jelent, és ugyancsak a francia Anjou családot juttatja az eszembe A sírkőn ( ha valóban az ott nyugvó személyt ábrázolja) egy nem túl idős, szakállas férfit látunk, fején diadémot, vállán hermelin gallért visel (tíznél több bojtot lehet rajta megszámolni) ami uralkodói apanázs volt, tehát nem beszélhetünk hecegről vagy trónörökösről. Az itt eltemetett személy uralkodott. Az egyedüli XIV.-XV. századi havaselvi fejedelem akit hermelin gallérral ábrázoltak az I.Basarab fia, Nicolae-Alexandru volt, őt viszont még Câmpulungon temették el.
.
A sírban talált négy gyűrű közül három feliratos.Egyiken az AL-MA iniciálék láthatók (eljegyzési gyűrű ?), és a IESUS AUTEM TRANSIENS PER MEDI (UM ILORUM IBAT) latin szöveg (Lukács 4:30) A másik kettőt fekete gyémánt díszíti, és a HILF GOTH valamint az AVE MARIA GRACIA PLENA szöveg olvastató rajtuk, ezért pestis ellen oltalmazó amulettek is lehettek (a pestis-oszlopokon is megjelenik ez a szöveg), és katolikus hitre utaló elemekként is értelmezhető.
.
A sírban talált négy gyűrű közül három feliratos.Egyiken az AL-MA iniciálék láthatók (eljegyzési gyűrű ?), és a IESUS AUTEM TRANSIENS PER MEDI (UM ILORUM IBAT) latin szöveg (Lukács 4:30) A másik kettőt fekete gyémánt díszíti, és a HILF GOTH valamint az AVE MARIA GRACIA PLENA szöveg olvastató rajtuk, ezért pestis ellen oltalmazó amulettek is lehettek (a pestis-oszlopokon is megjelenik ez a szöveg), és katolikus hitre utaló elemekként is értelmezhető.
„Ave, Maria, gracia plena - Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes ” (cIMEC)
Mit keres egy katolikus fejedelem Munténiában, és főleg ki az akinek a tulajdonában voltak ezek a tárgyak?
A Basarab-dinastia nyugat és kelet között
Ha időrendi sorrendbe rakjuk a rendelkezésünkre álló (rendkívül kevés) írásos emléket és egy monda töredékeit is figyelembe vesszük, kirajzolódik, hogy a XIV. században a havaselvi Basarab-dinasztia tagjai vallásfelekezeti hovatartozásukat a széljárásnak megfelelően változtatták vagy két vallást gyakoroltak. XXII. János pápa 1327 február elsején, Avignonban kelt levelében dominikánus szerzeteseket ajánl I. Basarab pártfogásába, akiket az eretnekek (1) megfékezésére küld Munténiába, miközben a fejedelmet hűséges katolikus hercegnek nevezi (princeps devotus catholicus). Károly Róbert Visegrádon kelt oklevele (1331.július 30.), melyben a Zagyva folyó melletti Tyukodot István mesternek ajándékozza a Basarab ellen folytatott hadjáratban (Posada-i ütközet) tanusított hősiességéért (egy nyíllövéstől sebesült meg) még csupán hűtlennek nevezi a havaselvi fejedelmet.
“Nos Karolus Dei gratia rex Hungariae…… Bazarab notorium nostrum infidelem…”
1332 november 26-i oklevelében, zarándi Lőrinc tisztességét méltatva, már Basarab vallási “hűtlenségét” is felemlíti.
”..confinia nostri, que in terra Transalpina per Bazarab filium Thocomerii scismaticum infidelis Olahus nostris”
VI Kelemen pápa franciskánusokat küld Munténiába, és 1345 október 17-én kelt levelében odaadó katolikus hitéért megdícséri Alexandro Bassaratit. Ez Sándor, Basarab fia volt, aki valószínűleg már 1343 után társuralkodó lehetett. Itt lép be a történelembe a fekete Vajda mondája. Câmpulung mellett, Kőhollóson van egy két főoltáros sziklatemplom.(2) A hagyomány úgy tartja, hogy a templomot még Basarab alapította, felesége Marghita (Margit ?) katolikus volt, és az ő számára vésték ki az ÉK-i oltárt.
“Nos Karolus Dei gratia rex Hungariae…… Bazarab notorium nostrum infidelem…”
1332 november 26-i oklevelében, zarándi Lőrinc tisztességét méltatva, már Basarab vallási “hűtlenségét” is felemlíti.
”..confinia nostri, que in terra Transalpina per Bazarab filium Thocomerii scismaticum infidelis Olahus nostris”
VI Kelemen pápa franciskánusokat küld Munténiába, és 1345 október 17-én kelt levelében odaadó katolikus hitéért megdícséri Alexandro Bassaratit. Ez Sándor, Basarab fia volt, aki valószínűleg már 1343 után társuralkodó lehetett. Itt lép be a történelembe a fekete Vajda mondája. Câmpulung mellett, Kőhollóson van egy két főoltáros sziklatemplom.(2) A hagyomány úgy tartja, hogy a templomot még Basarab alapította, felesége Marghita (Margit ?) katolikus volt, és az ő számára vésték ki az ÉK-i oltárt.
Corbii de Piatră ( Kőhollós) Két főoltáros sziklatemplom
A XIII. század végén Câmpulung környékén a katolikus közösségnek erős gyökerei voltak, már 1300 előtt volt itt teploma. A Jakab templomban van a város legrégebbi epigrafikus dokumentuma, Lőrinc ispán (3) sírköve.
“Hic sepultus est comes Laurencius de Longo-Campo, pie memorie, anno Domini MCCC."
- Itt nyugszik a kegyes emlékű Hosszú-Mezei Lőrinc ispán, anno Domini 1300”-
1345 körül épül fel egy dominikánus kolostor is, a Kloster (4), amit a monda szerint Basarab felesége a “napnyugatról “ érkezőknek adott ajándékba, és ugyancsak az ő kezükbe adta a város pecsétjét is. A valóság az, hogy a katolikus feleségek erős befolyással rendelkezhettek, mert történelmi tény, hogy Câmpulungon a XVIII. századig a bírói funkciót mindig szász vagy magyar katolikusok töltötték be, az ő kezükben volt a sigillum (pecsét) és a várost érintő dokumentumok nagyöbbsége.
1344. június 15-én Basarab fia, Alexandru elismeri Nagy Lajost hűbérurának (neve után ítélve ekkor még katolikus volt) magánlevelezést folytat a pápával (5), és második házassága ennek a kiegyezésnek az idején jöhetett létre. Felesége Dobokai Klára a Kwkenes (Kökényes) nemzetségből származó Mikud szörénységi bán unokája volt (6), aki megtartotta katolikus hitét és támogatta a katolicizmus elterjedését Havaselvén. Alexandru, első feleségétől született Erzsébet nevű leánya pedig oppelni László nádorispán felesége lesz (ami egyike lehetett a Lajossal való megegyezés következményeinek) (7). Alexandru és Nagy Lajos kapcsolata megromlik, 1359 augusztus 29-én Lajos király arról tesz említést, hogy Demeter váradi püspök többször járt a feledelmnél, visszatéríteni azt a magyar korona hűségére, és Alexandrutól engedélyt kapott püspöki teendőinek az elvégzésére (a câmpulungi templomban papot szentelt fel). 1359-től a szlavón nyelvű okiratok már kettős névvel (Miklós Sándor), és önnálló fejedelemként említik (samodrjavnii-Isten kegyelméből uralkodó) Alexandrut. Ekkor térhetett a pravoszláv hitre, és még ugyanebben az évben, 1359-ben, áthozza Iachint mitropolitát a konstantinápolyi pátriárka beleegyezésével Dobruzsából Munténiába. Valamilyen vallási hintapolitikába kezd. Erről értesül a pátriárka, és az ügy “ kivizsgálását” kezdeményezi. Küldötte, Daniil Critopulos, jelentésében “ az ortodox törvényeket lenéző és áthágó, a katolicizmus felé hajló” dolgokról számol be. Alexandru halála után fia Lajk (Vlaicu,1364-1377) kisérletet tesz a Magyar koronától való politikai elszakadásra.Elfoglalja a bodonyi (Vidin) bánságot, de a harcoknak vallási jellege is lehetett, mert a városban állomásozó ferencesek közül ötöt lemészárolnak. Lajk végül meghódól Lajos királynak, 1372-ben természetes urának (Dominus noster naturalis) nevezi és nyugati egyházi hatás éreződik az esküjében emlegetett magyar szentek felsorolásából. „fiat super talem, aut tales furor et indignatio Dei, B. V. Mariae, omnium Sanctorum indignatio, Sanctorum Regum Stephani, Ladislai et Emerici „
Jutalom és lekötelezés céljából Vlaicu megkapta Fogaras megyét hűbéri birtokul
”Dei et regis Hungariae gratia Vojvoda Transalpinus, banus de Zeurinio et Dux novae plantationis et terrae Fogaras" - Az Isten és Magyarország királyának kegyelméből Havasalföld vajdája, Szörényi bán, az új telepítés és Fogaras hercege.(8)
“Hic sepultus est comes Laurencius de Longo-Campo, pie memorie, anno Domini MCCC."
- Itt nyugszik a kegyes emlékű Hosszú-Mezei Lőrinc ispán, anno Domini 1300”-
1345 körül épül fel egy dominikánus kolostor is, a Kloster (4), amit a monda szerint Basarab felesége a “napnyugatról “ érkezőknek adott ajándékba, és ugyancsak az ő kezükbe adta a város pecsétjét is. A valóság az, hogy a katolikus feleségek erős befolyással rendelkezhettek, mert történelmi tény, hogy Câmpulungon a XVIII. századig a bírói funkciót mindig szász vagy magyar katolikusok töltötték be, az ő kezükben volt a sigillum (pecsét) és a várost érintő dokumentumok nagyöbbsége.
1344. június 15-én Basarab fia, Alexandru elismeri Nagy Lajost hűbérurának (neve után ítélve ekkor még katolikus volt) magánlevelezést folytat a pápával (5), és második házassága ennek a kiegyezésnek az idején jöhetett létre. Felesége Dobokai Klára a Kwkenes (Kökényes) nemzetségből származó Mikud szörénységi bán unokája volt (6), aki megtartotta katolikus hitét és támogatta a katolicizmus elterjedését Havaselvén. Alexandru, első feleségétől született Erzsébet nevű leánya pedig oppelni László nádorispán felesége lesz (ami egyike lehetett a Lajossal való megegyezés következményeinek) (7). Alexandru és Nagy Lajos kapcsolata megromlik, 1359 augusztus 29-én Lajos király arról tesz említést, hogy Demeter váradi püspök többször járt a feledelmnél, visszatéríteni azt a magyar korona hűségére, és Alexandrutól engedélyt kapott püspöki teendőinek az elvégzésére (a câmpulungi templomban papot szentelt fel). 1359-től a szlavón nyelvű okiratok már kettős névvel (Miklós Sándor), és önnálló fejedelemként említik (samodrjavnii-Isten kegyelméből uralkodó) Alexandrut. Ekkor térhetett a pravoszláv hitre, és még ugyanebben az évben, 1359-ben, áthozza Iachint mitropolitát a konstantinápolyi pátriárka beleegyezésével Dobruzsából Munténiába. Valamilyen vallási hintapolitikába kezd. Erről értesül a pátriárka, és az ügy “ kivizsgálását” kezdeményezi. Küldötte, Daniil Critopulos, jelentésében “ az ortodox törvényeket lenéző és áthágó, a katolicizmus felé hajló” dolgokról számol be. Alexandru halála után fia Lajk (Vlaicu,1364-1377) kisérletet tesz a Magyar koronától való politikai elszakadásra.Elfoglalja a bodonyi (Vidin) bánságot, de a harcoknak vallási jellege is lehetett, mert a városban állomásozó ferencesek közül ötöt lemészárolnak. Lajk végül meghódól Lajos királynak, 1372-ben természetes urának (Dominus noster naturalis) nevezi és nyugati egyházi hatás éreződik az esküjében emlegetett magyar szentek felsorolásából. „fiat super talem, aut tales furor et indignatio Dei, B. V. Mariae, omnium Sanctorum indignatio, Sanctorum Regum Stephani, Ladislai et Emerici „
Jutalom és lekötelezés céljából Vlaicu megkapta Fogaras megyét hűbéri birtokul
”Dei et regis Hungariae gratia Vojvoda Transalpinus, banus de Zeurinio et Dux novae plantationis et terrae Fogaras" - Az Isten és Magyarország királyának kegyelméből Havasalföld vajdája, Szörényi bán, az új telepítés és Fogaras hercege.(8)
De 1374-ben már a törökkel szövetkezik. Az utolsó dokumentum ami még életében említi 1374 július 6.-án keltezett. Lajkot testvére Radu követte a fejedelmi székben. Rövid uralkodása idejéből maradtak fent a nyugatias műveltség első elemei.
A XIV.-XV. században Magyarország nagyhatalomnak számít, és Munténia fejedelmei nem térhettek ki politikai és katonai hatalma elől..Gazdasági, társadalmi téren is fontosak voltak ezek a kapcsolatok, habár a muntén állam ezt a függőséget más hatások segítségével semlegesíteni próbálta.. Ügyelt, hogy kapcsolatai a Magyar állammal ne váljanak „egyoldalúvá”, amiben geopolitikai helyzete is segítette. Nagy Lajos udvara Középeurópa egyik művelődési központja volt, és a magyar hűbérhatások erejének köszönhetően Munténia legelőkelőbb rétege is elindult a nyugatias, lovagi életforma felé. XIV. század második felében Havaselve két nemzetközi kereskedelmi út védelmét is biztosította, vásár- és vámjövedelme igen tekintélyes bevételi forrás volt, és az aktív kereskedelmet pártoló politika eredményeként is erősödött a gazdasága. Kialakul egy főúri réteg, amely rendi kiváltságai és kötelezettségei révén szoros érintkezésbe jutott Magyarország sajátosan latin kultúrájával, és feltörekvési ambícióból utánozni kezdte azt, főleg külsőségekben.
A XIV.-XV. században Magyarország nagyhatalomnak számít, és Munténia fejedelmei nem térhettek ki politikai és katonai hatalma elől..Gazdasági, társadalmi téren is fontosak voltak ezek a kapcsolatok, habár a muntén állam ezt a függőséget más hatások segítségével semlegesíteni próbálta.. Ügyelt, hogy kapcsolatai a Magyar állammal ne váljanak „egyoldalúvá”, amiben geopolitikai helyzete is segítette. Nagy Lajos udvara Középeurópa egyik művelődési központja volt, és a magyar hűbérhatások erejének köszönhetően Munténia legelőkelőbb rétege is elindult a nyugatias, lovagi életforma felé. XIV. század második felében Havaselve két nemzetközi kereskedelmi út védelmét is biztosította, vásár- és vámjövedelme igen tekintélyes bevételi forrás volt, és az aktív kereskedelmet pártoló politika eredményeként is erősödött a gazdasága. Kialakul egy főúri réteg, amely rendi kiváltságai és kötelezettségei révén szoros érintkezésbe jutott Magyarország sajátosan latin kultúrájával, és feltörekvési ambícióból utánozni kezdte azt, főleg külsőségekben.
Nagy Lajos. Képes Krónika
Az Árgyasudvarhelyi sírban eltemetett fejedelem díszes öltözete pompakedvelő udvarra vall. Az első következtetés amit a tárgyakról levonhatunk, hogy a fejedelem, ruháját és ékszereit tekintve bátran kiállhatott kora bármely európai uralkodója mellé. A XIV. század végi muntén udvart nem a visszamaradottság, az egyszerű vagy kulturálatlan megjelenés jellemezte, ahogy eddig a történészek ezt vallották, hanem a fény, a pompa, a csillogás.
Viselettörténeti adatokat és összehasonlítási alapot kerestem az egykori oklevelek hitelesítését szolgáló pecsétek, a sírkövek, korabeli falfestmények, krónikák ábrázolásaiban.
Viselettörténeti adatokat és összehasonlítási alapot kerestem az egykori oklevelek hitelesítését szolgáló pecsétek, a sírkövek, korabeli falfestmények, krónikák ábrázolásaiban.
Charles of Blois tunikája XIV.század, Lyoni Múzeum
A XIV század közepétől változás figyelhető meg az európai divatban, jellegzetes vonássá lesz, hogy a többrétegű felsőruha követi a test vonalát, szűkebb és rövidebb lesz. A tunika térd fölött végződött, csípőig szorosan a testhez simult, azon alul enyhén bővült, és gombokkal vagy zsinórral biztosították. Az öv funkcióját veszti, elsősorban díszítő szerepet tölt be, és a derékról a csípőre került (pártaöv). A lábszárakat szines harisnya (nadrág) fedte. A lábbeli hosszú orrú, csőrős volt.( Itt, a nadrág és a cipő esetében nincs összevetési lehetőség) Továbbra is “dívik” a hosszú, bokáig érő “időtlen” felsőruha, a köntös, ami a kunoknak is jellegzetes viseletük volt. Az ékszereknek reprezentációs szerepet is szántak, a pompa legfontosabb jelképe volt. Egy részük a ruha rögzítésére szolgált, illetve a ruhaanyagra varrt díszítőelem volt: gombok, csatok, heraldikus motívumok. A csipkés inggallér jócskán kilóg a sorból, az ing ebben az időben egyszerűbb volt, és még így is a legnagyobb fokú fényűzésnek számított.
Az árgyasi fejedelmi palota temploma.
I Radu (Lajk testvére), illetve katolikus felesége nevéhez kötődik az árgyasi fejedelmi palotához tartozó templom is, amelyiken még észrevehető a magyarországi sajátos templomtípus, a félköríves építészet nyomai. Itt volt az 1381 május 9.-én létrejött árgyasi katolikus püspökség székhelye is. A XIV.század végén még rendelkezhetett befolyással, amit IX. Bonifác pápának az árgyasi püspökhöz intézett levele bizonyít. 1394 március 9.-én a pápa felkéri az árgyasi püspököt, hogy korlátozza a szkizmatikus tanok terjesztőinek sikerét.(9) Târgovişten (Oláhország későbbi fővárosa) is alapítottak egy Szűz Máriának ajánlott katolikus templomot. Thomasius Gabriel 1660-ban még látta a romjait: „nagy templom ez, melynek falai még állnak, teteje azonban nincs, s a mostani zűrzavarok megakadályozzák újjáépítését”
Az ekkoriban épült havasalföldi kolostorok falfestményei a fejedelmet korabeli lovagi öltözetben ábrázolják. „Valóban, a Curtea de Arges-en, az elsõ havasalföldi vajdák székhelyén végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy az anyagi jellegű civilizáció szempontjából a románság sokkal közelebb állott Budához és Krakkóhoz, mint Konstantinápolyhoz. Magyarország és Lengyelország a 14–15. század románjai számára sokkal ismerősebb volt, mint a távoli Bizánc, amellyel egyébként semmiféle közvetlen kapcsolatuk sem volt ”– írja erről a korszakról Vlad Georgescu történész.
Nagy a valószínűsége, hogy az árgyasudvarhelyi sírba I Radut temették. Sokat tehetett a fejlettebb ízlés meghonosításáért. A néphagyomány is reá, a Fekete Radura vetíti a csodálatos építmények, a mindenkori művészi pompa mítoszát a Manole mesterről szóló népi balladában, mely a Kőműves Kelemen és a Ikarusz legenda nagyon szép egyvelege.
Az ekkoriban épült havasalföldi kolostorok falfestményei a fejedelmet korabeli lovagi öltözetben ábrázolják. „Valóban, a Curtea de Arges-en, az elsõ havasalföldi vajdák székhelyén végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy az anyagi jellegű civilizáció szempontjából a románság sokkal közelebb állott Budához és Krakkóhoz, mint Konstantinápolyhoz. Magyarország és Lengyelország a 14–15. század románjai számára sokkal ismerősebb volt, mint a távoli Bizánc, amellyel egyébként semmiféle közvetlen kapcsolatuk sem volt ”– írja erről a korszakról Vlad Georgescu történész.
Nagy a valószínűsége, hogy az árgyasudvarhelyi sírba I Radut temették. Sokat tehetett a fejlettebb ízlés meghonosításáért. A néphagyomány is reá, a Fekete Radura vetíti a csodálatos építmények, a mindenkori művészi pompa mítoszát a Manole mesterről szóló népi balladában, mely a Kőműves Kelemen és a Ikarusz legenda nagyon szép egyvelege.
................
1.Nem pogányokról, de eretnekekről beszél a pápa, így a Balkán közelsége miatt, elsősorban a bogumilekre, paulánusokra (pavlikenik). Nestoriánusok kevesen jutottak el Munténiába. Az eretnek mozgalmak helyi jellegűek lehettek, és a pápa ezek integrálását szerette volna elérni.
2.A két főoltár két védőszent létezésére is visszavezethető (mint a X. századi Bizáncban).Tipológiailag a Kappadochiai sziklatemplomokkal rokon, de az a sajátossága, hogy a két oltár egy hajóhoz csatlakozik, Románia területén egyedivé teszi. Falait XIV.századi frekótöredékek díszítik. A monda szerint a templom közelében látható romok helyén állott Wojknak, Hunyadi János apjának a vára.
3. A városnak 1300 előtt már volt közigazgatási, katonai, bírói hivatala. A templomot a népnyelv Bărăţia-ként ismeri, ami a “ barát” szóból ered, a templom a XVII.század elején a minorita szerzeteseké volt.
4.1656-ban a kolostornak csak a romjai vannak meg, helyének tulajdonjogáért a ferencesek csaknem ötven évig pereskednek a várossal. A XVIII.-dik századból két hírünk is van a kolostorról. Egy Sultzer nevű utazó látta a romokat és egy latin betűs feliratot. A firenzei Anton Maria del Chiaro az 1700-as évek elején még felismeri a harangtorony maradványait “i framuenti di una chiesa col suo campanile” és egy sírkő feliratát is feljegyzi. "hic requiescit in pace generosus dominus Iohannes P..huius saxoni ecclesia custos, qui obiit MCCCLXXIII"- Itt nyugszik békében a nemes Iohannes P…őrzője ennek a szász templomnak, meghalt 1373-ban”
5. VI. Kelemen pápa 1345. október 17-én Avignonból írt levelét, aminek címzettei közt Alexandru is szerepelt, a király emberei elkobozták a ferencesektől, és az nem jutott el Basarab fiához.
6. Mikud bán IV.Lászlótól 1279-ben kapta meg a Doboka várához tartozó földet. Klára fivére László, Alexandru fiának, Lajknak az oldalán harcol, és ennek kedveményezetje lesz. 1372-ben Dobokai László és örökösei a fogarasi Sárkányt és a hozzátartozó falvakat kapják adományba Lajktól.(Nicolau, filius ipsius Ladislai Dobka aut filia,que post ipsum in vita remanserint,seu alter ipsorum et ab ipsis in posterum venientibus genitura predictum forum videlicet Scherkkengen, villas et possessions supra nominates debent iure hereditario successorie perpetue possidere)
7. Nagyváradon, a püspöki katedrálisban temették el.
8. E békének egyik feltétele volt, hogy Vlaicu országában a katolikus vallás terjesztésében közreműködjék. Nagy Lajosnak volt egy rendelete, mely szerint a királyi adományos jószágot a katolikus hit felvételéhez kötötte. Ezt Zsigmond 1428-ban megszigorítja.Csupán találgathatunk, hogy színlegesen felvette-e Vlaicu a katolikus vallást.
9. IX.Bonifác pápa egy másik, 1399 december 15.-en kelt leveléből megtudhatjuk, hogy ebben az időben Brassó környéken még folytak bálványimádási szertartások.
2.A két főoltár két védőszent létezésére is visszavezethető (mint a X. századi Bizáncban).Tipológiailag a Kappadochiai sziklatemplomokkal rokon, de az a sajátossága, hogy a két oltár egy hajóhoz csatlakozik, Románia területén egyedivé teszi. Falait XIV.századi frekótöredékek díszítik. A monda szerint a templom közelében látható romok helyén állott Wojknak, Hunyadi János apjának a vára.
3. A városnak 1300 előtt már volt közigazgatási, katonai, bírói hivatala. A templomot a népnyelv Bărăţia-ként ismeri, ami a “ barát” szóból ered, a templom a XVII.század elején a minorita szerzeteseké volt.
4.1656-ban a kolostornak csak a romjai vannak meg, helyének tulajdonjogáért a ferencesek csaknem ötven évig pereskednek a várossal. A XVIII.-dik századból két hírünk is van a kolostorról. Egy Sultzer nevű utazó látta a romokat és egy latin betűs feliratot. A firenzei Anton Maria del Chiaro az 1700-as évek elején még felismeri a harangtorony maradványait “i framuenti di una chiesa col suo campanile” és egy sírkő feliratát is feljegyzi. "hic requiescit in pace generosus dominus Iohannes P..huius saxoni ecclesia custos, qui obiit MCCCLXXIII"- Itt nyugszik békében a nemes Iohannes P…őrzője ennek a szász templomnak, meghalt 1373-ban”
5. VI. Kelemen pápa 1345. október 17-én Avignonból írt levelét, aminek címzettei közt Alexandru is szerepelt, a király emberei elkobozták a ferencesektől, és az nem jutott el Basarab fiához.
6. Mikud bán IV.Lászlótól 1279-ben kapta meg a Doboka várához tartozó földet. Klára fivére László, Alexandru fiának, Lajknak az oldalán harcol, és ennek kedveményezetje lesz. 1372-ben Dobokai László és örökösei a fogarasi Sárkányt és a hozzátartozó falvakat kapják adományba Lajktól.(Nicolau, filius ipsius Ladislai Dobka aut filia,que post ipsum in vita remanserint,seu alter ipsorum et ab ipsis in posterum venientibus genitura predictum forum videlicet Scherkkengen, villas et possessions supra nominates debent iure hereditario successorie perpetue possidere)
7. Nagyváradon, a püspöki katedrálisban temették el.
8. E békének egyik feltétele volt, hogy Vlaicu országában a katolikus vallás terjesztésében közreműködjék. Nagy Lajosnak volt egy rendelete, mely szerint a királyi adományos jószágot a katolikus hit felvételéhez kötötte. Ezt Zsigmond 1428-ban megszigorítja.Csupán találgathatunk, hogy színlegesen felvette-e Vlaicu a katolikus vallást.
9. IX.Bonifác pápa egy másik, 1399 december 15.-en kelt leveléből megtudhatjuk, hogy ebben az időben Brassó környéken még folytak bálványimádási szertartások.
