Az aradi prépostság és társaskáptalan rövid története
Öthalom/Glogowatz. A hajdani prépostsági templom romjai.
„Ez az Orodi Prépostság, a’ mostani Arad, és Ménes között fekszik, egy óra jártányi földre Aradtól, avagy talán kevesebbre is. Kik Magyar Íróink közül erről a’ Prépostságról emléközetet tésznek, soha ezeket a’ földeket nem járták.” (Dugonics András)
Öthalom/Glogowacz-i templomrom
Sajátos az aradi prépostság és káptalan története, sem alapításának pontos idejét sem székhelyét nem ismerjük biztosan. Az öthalmi romokat a szakirodalom a káptalan egykori templomával azonosítja, de ezek a romok „adtak helyet”, a közelmúltig, a bizerei kolostornak is. Márki Sándor a mai Arad területén, Savoyai Jenő várában feltételezte, a város volt Sarkad nevű külvárosában.(1)
Némely történetírók az aradi társaskáptalan alapítását, Szent Gellért legendájának egyik szövegváltozatára alapozva, István király idejére teszik.(2) A helyi hagyomány Vak Bélának tulajdonította, aki bűnei bocsánatára templomot alapított e helyen és itt kívánt eltemetkezni. Ha ez utóbbi téves is, jól szemlélteti mennyire egybeforrt Öthalom neve II.Béla királyéval és a középkori Arad mellett tartott országgyűlés feltételezett helyével.(3) A XX-dik század elején az öthalmi svábok között élt még a szájhagyomány, miszerint az öt halom alá „a felkoncolt urakat, az óriási vak király fiait” temették. (Ugyancsak Márki Sándor ír egy másik, a románok közt elterjed néphagyományról. Eszerint Vak Bélát Arad és Öthalom között, a mikelakai erdőben temették el, egy kövekkel kirakott üregbe)
„Annyi igaz, hogy illy nagy tekintetű templom-omladék sehol másutt megyénkben nem találtatnak; mi is legalább annyit, véleményünk szerént, bébizonyít, hogy az Orodi káptalannak tehát ezen helyen kellett egykor állnia.” (Fábián Gábor: Arad vármegye leírása, Buda 1835, 92.oldal
Oszloprészlet az orodi káptalan templomából (Aradi múzeum)
„..s a Szent-Márton tiszteletére emelt prépostsági templom apostoli kereszt formára volt építve két toronnyal és századokra szóló erős falai kívül-belül faragott négyszögű terméskövekből voltak kirakva....a nevezetes romokból egy meglehetős ép oszloprészlet, továbbá egy török korszaki golyó....találtatott..” (Miletz János, 1876)
Az orodi káptalan pecsétje 1405-ből
SIGILLVM CAPIT VLI ORODIENSIS
Vak Béla idején a káptalan már fönnállott. Töredékeiben (4) fennmaradt az orodi káptalan kiváltságlevelének szövege, és ez alapján II.Béla királyt tekintik az orodi társaskáptalan alapítójának. Az alapítás ideje megelőzte vagy egybe eshetett az aradi országgyűlés idejével. Délkelet-alföldön, nagy területen, az orodi vár volt az egyetlen Árpád-kori erődítmény, de nem volt jeletős. Tehát amikor “regina helena . . . fecit congregationem generalem in regno iuxta Orod – Ilona királynő országgyűlést tartatott a királyságban Arad mellett” azonkívül, hogy a király hatalmi súlyát demonstrálta ezen a vidéken, más oka is lehetett választásának. A káptalan itteni jeleléte vagy épp alapítása is szóba jöhet.
Az orodi gyűlés dátumát általában 1131/1132-re teszik, de ha alaposabban vizsgálódunk későbbi évszámot kapunk.Thuróczi szerint a gyűlés idején Bélának négy gyermeke volt, holott 1130-ban házasodván, legalább 1134-re, vagy még későbbre tolódik ki az orodi mészárlás ideje.A káptalan prépostját 1156-ban említik első ízben, ám ez nem zárja ki azt, hogy II. Béla épp a káptalan nyújtotta biztonságot, vagy ennek alapítását tartotta szem előtt amikor Orodot választotta. Ő az első magyar király aki, a káptalan létrehozásával, jelentős szerepet adott Erdélyt az ország belső területével összekötő Maros-völgynek. Orod, mint hiteleshely, több évszázadig jelentős kapcsolatba került a királyi udvarral és a királyi írásbeliséggel. A káptalannak elsősorban kormányzati szerepet szánhattak, ezt látszik megerősíteni az a tény, hogy templomát csak 1224-ben, Jolánta királyné fejezte be.
Amit a századok meghagytak...(www.medievistica.ro)
A román stílusban épült templomból megmaradt falak vastagsága 60–80 cm között váltakozik. Még kivehető a sekrestye falának maradványa és az ajtónyílás amelyen a szentélybe léptek. A két torony, nyugati irányban, szerves részét képezte a templom épületének. A főhajó 59.50 m hosszú volt és félkör alakú apszisban végződött. Két keskeny mellékhajó is létezett, ezeket oszlopok választották el a főhajótól. Talán altemploma is volt valamikor.
A régi plébánia templom (épült 1767-ben, leégett 1865-ben)
„Erről az Orodi Prépostságról (hagyomán gyanánt) azt mondják a’ Városnak nostani lakosai, hogy (a’ Törököknek oda jövetelök előtt) a’ Prépostság templomában levő valami alsó boltozatokba hordották minden Írásokat a’ tova-látó Papok, és mind-eddig ott is lennének el-rejtve.Én nem tudom: ha az Országnak nagyobb hasznára válna-é, ha, eme’ régi dülledéknek le-rontásával, kezei közé kaphatná azon össze-rothadott papirosokat, mint gyönyörűségére válhatna;ha azon régi nagy épületnek dülledékjeit örökre fől-tartaná.Amúgy-is eleget hordottak-el belőlle mind az új templomnak fől-építésére, mely a’Prépostság előtt áll, mind az uraságnak sok épületeire, és a’ Sváb-házaknak föl-állítására... meg-nem álhattam, hogy rólla emléközetöt ne tögyek, melynek siralmas dülledékjeit magam’ szemeivel láttam 1800-dikban Szeptembernek közepe tájjában..” (Dugonics András)
.......................................................
1. 1343 május 2-án (DL 29673) Petheu János magister, az Orod-i káptalan nevében, örökbirtokként említi Mÿkelaka-t (ma Arad egyik külvárosa) és a Kerekeghaz falu mellet fekvő Wonucz-t, ahol Boldog Márton hittvalló tiszteletére emelt temploma van - „Possessio Wonucz vocata, in qua est Ecclesia Beati Martini Confessoris Fundata”. Három Vonuz/Vonuk nevű település is létezett Arad mellet: a mai Fenlaktól nyugatra, Aradtól észak-keletre (1266-ban együtt említik Világossal), s végül Vonukháza, amely Arad Sarkad nevű külvárosának lesz része 1720 után. 1912-ben az Óvár-téren hatalmas épület alapfalaira bukkantak, ám Márki Sándor se tudta eldönteni, hogy az orodi káptalan vagy az 1781-ben lebontott templom nyomait találták-e meg.
2. Arnold Wion, mantovai szerzetes szövegében a következőt olvassuk:”Csanadinus comes in currum suum imponens in dioecesim Chanadini duxit et primo quidem in loco Strasius dicto, ubi monasterium in honore beati Georgi aedificabat, eos collocabat- Csanád ispán tulajdon szekerére rakva a barátokat, a csanádi egyház megyéjébe vitte őket, először a Strasiusnak mondott helyen, ahol boldog György vértanú tiszteletére monostort épített, letette őket” Na, ebből a Strasius-ból olvasták ki egyesek Arad nevét, habár az egész középkoron át a várost Orodnak nevezik, és a mondseei kódex egyértelműen „Orozlanos”-t ír.
A Szent Gellért legenda 1597. évi, legelső nyomtatott kiadása
3. “Vármegye az Orodiai, melly a’ Békesi mellett vagyon.Ebben vagyon az Orod város, holott az vak Béla Királynak koporsöja vagyon.” (Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól)
(”...circa templum Orodiense fortalitium aliquod Kazon Bassa facere coeperat...” írja 1554 január 19-én a harcos Zabardy Mátyás váradi püspök, s már szalasztotta is a gyulai kapitányt, Mágocsy Gáspárt, hogy a várépítést megakadályozza, de a terv nem sikerült.)
4. Imre királynak 1197. határjáró oklevelében, Zsigmond király 1300.május 3-i (DL 29450) és az erdélyi káptalan 1405-i (DL 31121), oklevelében. Több mint kilenc, különböző korból származó átirata ismeretes.
1386-ban az aradi káptalan procuratora (Tamás őrkanonok) bemutatta Bebek Imre országbíró előtt „quoddam privilegium domini Bele[secundi – a szót a sor felett, pótlólag, az oklevél írója írta be] olym [Geyse regis filii... ad modum - Fejérpataky László kiegészítése] libri anno domini Mmo..... egykori [második] Béla úr, a volt [Géza király fiának..] könyv [alakú] kiváltságlevelét, az Úr ezer....-dik évéből.”
