Leka Aga, Mihály vajda kapitánya
A szamosújvári vár (egy 18. századi kéziratos helyszínrajzi térképen, MOL S 84 No 0087)
„ Mikor Zatarchi (Satırcı Mehmed, szerdár) megszállotta volna Váradot és Zsigmond (Báthori) Opuliából haza szökött volna, küldött volt Zsigmondnak Mihály vajda segítséget duce Leka Aga, u.m. másfél ezer oláhot, ráczot és egyéb effélét” (Szamosközi István történeti maradványai)
Ez az első hírünk Leka Agáról, aki egyike lehetett azoknak akikkel az élesszemű Basta az erdélyieket és Mihály vajdát vigyáztatta.(1) Pár hónap múlva Mihály már sejti Leka árulását, és „megdolgoztatta, megégetette és elzáratta amíg meg nem hal, mert nem megbízható” – írja 1599 szeptember 5-én a havasalföldi országnagyoknak Eftimie, a tergovistyei mitropolita. (2) De az albán tiztászhatta magát, mert amikor Mihály vajda, mindenkit megelőzve (a lengyelek Báthori Andrást támogatták, Bocskai otthagyta Erdélyt, Rudolf pedig vissza akarta szerezni azt) ura lett Erdélynek, Leka Agát ott találjuk a vajda tanácsadói közt (Leca consiliarius et capitaneus). A sellembergi ütközet után Báthori István (3) felesküdött Rudolf császárra, így Kővár és Szamosújvár várai (ezek védelmétől függött Kolozsvárnak és Besztercének a sorsa) Mihály kezére jutottak. A két vár kapitányságát Leka Aga kapta meg, és fennmaradt levelei alapján, szabadidejének jórészét a saját javak beszerzése kötötte le.
Részletek Leka Agának Budáki Jánoshoz, Beszterce város főbírájához írt leveleiből..
„.....ím egy szolgámat küldtem Kegyelmedhez, kitől küldtem tíz forintot ötven kopjára...Ezen is kérem Kegyelmedet, Kegyelmed küldjön négy sing fájlongut (damaszt), szederjest, Kegyelmednek az árát megküldöm...
A szolga neve Pavel, kitől bársont küldöttünk
Datum ex arce Zomos Vjuar, 14 Maii 1600
Kegyelmed szömszéd barátja Lekha Agha”
„....Továbbá találta meg engemet az én jámbor szolgám, Bojti István és jelenté azt, hogy egy posta szekeres egyetmássát viite volt Kegyelmedhez Besztercére. Azért azon kérem Kegyelmedet, mint barátomat, hogy az mindenestől midjárást küldje ide Kegyelmed.... Ím drabantot is küldtem, ki mellete legyen.Vadnak ezek ott. Zab cub (köböl) 5. Egy karmasin száras csizma. Papucs kapcástól. Két pulhák (lengyel flinta) tokostól. Egy pulhák tok. Egy réz mosár. Egy borsoló sák teli borssal. Két ón palack. Egy vas fazék. Két sisak. Nyolc lóra való kötél nyergestől, pányvástól. Pokrócok. Egy paripa fékestől, nyergestől; azt penig, ha ott nem hadták Kegyelmednél, Radnán vagyon, csak Kegyelmed birtoka alatt. Adós volt a szekeresnek cum fl.2 (két forinttal).Valami buzát is igirt vinni neki, azt is megadja. Ebben Kegyelmed külömben ne cselekedjék....
Ex Zomos Vyuar, 22 Iunii anii 1600
Lekha Agha ujuari és keowari capitan”
„....Továbbá szerető bíró uram, ezen kérem Kegyelmedet, mint jó akaró uramot, hogy Kegyelmed ott az vidékin széllel kerestessen énnekem hat szekeres lovakat, igen jókat és szipeket, fejéreket; ha pedig fejéreket nem találtat Kegyelmed, akármi szőrüek legyenek, csak legyenek jók és szipek.....én mingyárást Kegyelmednek megküldöm az árát.
Költ Zamos Vijuarban, 8 die Iulii 1600
Az nagyságos Agha Lekha keowari és zamos ujuari főcapitan”
(Beszterce város levéltára)
„Mint a patkányok a süllyedőfélben levő hajóról úgy menekültek immár Mihály köréből azok az urak, kik megfelelő jutalomért eddig nemcsak buzgón szolgáltak, hanem rombolásaiban is egész kegyetlenséggel vettek részt. Csáky István kevéssel azután, hogy Mihály rendeletére Bánffy-Hunyadot július 4.-én fölperzselte, átállott a nemességhez.” (Szilágyi–Acsády: A magyar nemzet története V.553.l) A tordai táborba gyűlt rendek feszólították Leka Agát, hogy álljon át a Mihály ellen felkelt erdélyi nemesek táborába.
„..... Országúl azért minden rendek ide Thordához gyűltünk táborban minden tehetségünk szerint, az magyar fizetett szolgái is velünk vannak, az városok, az egész szászság, az székelyeknek is nagyobb része, az kozákok is mellettünk vannak. . Igy az úristennek kegyelmességéből azon vagyunk, az ő (Mihály vajda) törvénytelenségétől megszabaduljunk; ez ő törvinytelen cselekedeti penig nemcsak mi rajtunk volt, hanem kegyelmeteken is azonképen. Az minemő nagy kint kegyelmeden is cselekedtetett minden ok nélkűl; jól tudjuk, ennek utána is jó szolgalatjáért ugyanazont, avagy halált várhat kegyelmed fejére tűle, kit ha akar, mostan eltávoztathat kegyelmed, ha velünk egyet akar érteni; mi kegyelmednek mindenkor jó akaratját láttuk hozzánk. Akarjuk azért megtalálni kegyelmedet, hogy mostan mutassa meg országunkhoz jó akaratját…. Retteget (falu Dés és Szamosbethlen között) penig azzal az jószággal, az mint Kocsÿar Radul birta erőkben, firúl fira kegyelmednek adjuk, és valakit az úristen ez országban fejedelmet rendel, ez mi igiretünket azzal is confirmáltatjuk ; az mellett mind éltéig kegyelmednek és maradékinak is minden jóval akarunk lenni; így ha kegyelmed mostani jó intésünket megfogadja, magának éltéig csendes és békességes életet szerez, maradékinak örökös jószágot,…
Datum ex castris ad oppidum Thorda positis. 4. Septembris 1600.”
(A levelet a rendeknek a táborban tartozkodó kapitányai és főhadnagyjai írták alá: Makó György, Tarkany István, Horuat György, Mako Gergely, Petkÿ István, Nagy Demeter, Nagy Bálint, Sotÿ Péter, Bezperemy Márton, Zekely János, Saÿgo Albert, Petkÿ Farkas, Zalay Ferencz, Swankwijtt Demeter.- eredetije a bécsi állami levéltárban)
Habár szorongatott helyzetben volt (4), az albán vacillálhatott, mert Csáky István pár nap múlva fenyegető hangú levelet küldött neki.
„..Immár egynihány rendbeli leveleinkkel találtuk meg országul Kegyelmedet, de még eddig Kegyelmed egyikre is nekönk bizonyos választ nem ira....kérem is Kegyelmedet..., ha élete kell és megmaradása, Kegyelmed hajoljon hozzánk; hiszen jobb Kegyelmednek velönk együtt az Romai császár ő felsége hívsége alatt maradni, hogy nem mint olyan Istentelen embert szolgálni....Az ő felsége hada immár benn vagyon ez országban. Az egész székelység is mind mellettünk vaguon.Kegyelmed azért jól gondolkodjék, mihez kelljen magát tartani; mingyárást bizonyos választ tegyen ez én levelemre...
Ex castris ad oppidum Torda positis, die 10 Septembris Anno Domini 1600
Chiakÿ mpr”
Leka Aga átadta Szamosújvárat, s ha nem is kapta meg ismét annak kapitányságát (Basta a saját kapitányának, Ribis Sigfridnek adta), sem Retteget falut, egy aranylánccal jutalmazták érte. (A lánc árára, 466 forint és 30 krajcárra, Rudolf császár 1602 december 31-én kifizetési meghagyást küld Hans Undterholzernek, acsászári udvari kamara pénztárosának - Hofkammerarchiv, Wien, Gedenkbücher 162 fol.398) Leka Aga jóvoltából Huszt várában is Baszta parancsolt már 1600 végén. A huszti várért három Kővár vidéki, közepes nagyságú falut (Magosest, Hosszufalu und Somkut bey Keowar) kapott (5) meg 100 tallér havi jövedelmet (Hofkammerarchiv. Wien, Ungarische Gedenkbücher 411 fol. 164.)
1603 májusában még nem iktatták be a megígért birtokba, mert Leka Aga Prágába megy és panasszal fordul Rudolfhoz. Kéri adja parancsba Székely Mihály szatmári kapitánynak, helyezze őt végre azok birtokába, hogy ne kényszerüljön ide-oda járkálnia mint “egy eltévedett birka”. (Az ügy 1603 október 8.-ig húzódott el.) Közben fizetésképtelen maradt, mert mint a császárhoz szóló beadványában írja, a Zemplény vármegyei Rákóczi Zsigmond kirabolta és mintegy 8500 forinttal megkárosította őt. A császár vizsgálatot rendelt el (1600 szeptember 10), Mátyás főherceget bízta meg: járjon el az ügyben. Rákóczi a Királyi Titkos Tanácshoz szóló beadványában azt válaszolta, hogy a szolgái által lefoglalt szekér árut Geogius Duka örmény kereskedő Mihály vajda meghagyásából szállította, értéke nem volt több 5000 forintnál s ha Leka Agának is voltak javai azon a szekéren, hát keresse azokat amerre akarja.( Mátyás főherceg Leka Aga javára döntött, és a következő év január 20-án meghagyja Barbiano Di Belgioioso kassai főkapitányak, hogy kényszerítse Rákóczi Zsigmondot, adja vissza Leka Aga elvett javait, vagy ha azok már nem lennének meg, kárpótolja őt a megfelelő pénzösszeggel.)
1603 december elején ismét Prágában találjuk Leka Agát. Nicka havasalföldi kincstárnokot kísérte el Rudolfhoz, aki címereslevelet kapott a császárnak tett szolgálataiért, főleg a “hitszegő” Székely Mózes elleni tetteiért. A Szepesi Kamara pedig megbízást kap, hogy fizessen ki Leka Agának 300 tallér előleget, utiköltség és egyébb kiadások címen, amit majd levonnak havi járandóságából. (Hofkammerarchiv. Wien. Ungarische Gedenkbücher 411 fol.312, 321)
Nicka havasalföldi kincstárnok armálisa. (A címernek csak a leírását adja meg, a címert ez alapján festette meg Köpeczi Sebestyén József)
1604 február 17-én a Szepesi Kamara értesíti Mátyás főherceget, hogy Lega Aga már másodszor kérvényezte, hogy érdemeire való tekintettel, adják neki a hűtlenségbe esett Bánffy Istvántól elkobzott, Szatmár városában levő házat, 200 forintért. (MOL, Magyar Kamara Archívuma / Szepesi Kamarai Levéltár) A főherceg gyorsan intézkedett, már március 25-én értesíti Rudolf császárt, hogy a szatmári Bánffy birtok rendelkezésre áll, az albánnak adható és felterjeszti Leka Agát a „Szatmári nemes” rang elnyerésére.
Leka Aga 1606 augusztus 17-e előtt halt meg (ekkor már mint néhait említik). Utódai nem maradtak, mert 1614-ben legközelebbi hozzátartozójaként Ghinea Racotát, Miho fiát említik a dokumentumok.
............................................
1. Nem tudjuk mily módon került Mihály közvetlen környezetébe Leka Aga. Tesszáliai születésű albán volt, arbanash, „ azaz Bastaval conterranensok”- amint Szamosközi megjegyzi. Magáról azt állította, hogy Tarnowban (ma Velico Tarnovo, Bulgária) született, és ezt így is íratta be Leka armálisába Rudolf császár-király 1601 március 20-án – „te ex urbe Tarnow”. Az anyja nevét is ismerjük egy, a havasalföldi Tâncăbeşti falura megkötött adásvételi szerződésből. Kirácának (Chiraţa) hívták. Volt egy öccse, Miho, és mostoha vagy féltestvére lehetett Nika kincstárnok, akiről Leka anyja annyit mod, hogy „lelki gyermekeként” nevelte fel.
2. Az eredeti levél Varsóban van. (Archiwum Glówne Akt Dawnych, fond Zamoyskij)
Azt, hogy Leka Aga már Várad ostromakor „hűséges” szolgálatokat tett a császáriaknak, Rudolfnak a szepesi kamarához írott leveléből tudjuk.. „Qualiter Egregius Leka Aga Arbanaz recensitis fidelibus suis servitiis in obsidione praesertim Varadiensi...” (Bécs, 1601 április 21) (Váradon akkor még császári őrség állott. Miksa főherceg 1598 október 30-án Basta generálisnak listát küldött azoknak a nevével akikben megbízhat, és intette, hogy ha Váradot a töröktől felszabadítja, magyart vagy erdélyit be ne bocsásson a várba.)
3.Báthori István lengyel király hasonnevű unokaöccse, Báthori Boldizsár és Báthori András életben maradt bátyja, Báthori Gábor fejedelem apja. Padovában tanult, IX. Károly király Franciaország követének, Pierre Lescalopiernek volt diáktársa. Nagybátja mellett tartózkodott Lengyelországban, majd annak halála után visszatért Erdélybe. 1592-ben mint váradi főkapitányt említik. Öccse elfogatásakor őt nem találták, talán már időben Lengyelországba menekült, így elkerülte a kivégzést. 1594-ben Regensburgban, majd Moldvában a lengyel seregben bukkan fel. 1599-ben tér vissza újra Erdélybe, amikor Báthori Zsigmond kiegyezett két unokatestvérével és átjátszotta a trónt Andrásnak Mihály győzelmének a hírére Szilágysomlyó várába menekül, és a reá bizott Samosújvár, majd Kővár várát, átadja a császáriaknak (Basta levele alapján november 15-én). 1600-ban ismét menekülnie kell, ezúttal Basta elől. Lengyelországba megy és ott hal meg a következő év február 24-én.
4. Csáky Istvánnak Dés városhoz küldött üzenetéből tudjuk, hogy Leka Agát szeptember elején a szamosújvári parasztok megtámadták és beszorították a várba. Csáky is vigyáztatta a désiekkel.
„...Értjük, hogy Aga Lékára is az paraszt népek reá támattak volt, kit Újvárban szorítottanak,...akarja egtek tőlünk érteni, ha ide jüjjön-e, vagy penig ő reá vigyázzon. Azért nekünk úgy tetszett, .....egy része ismég ott maradjon Kegtekne, mind penig az földnépének, hogy mind Aga Lékára vigyázzon...”
5. Azzal a kikötéssel, hogy 5000 forint és egy hasonló birtok felajánlásával, a kincstár bármikor visszaveheti azokat tőle vagy utódaitól.
