A SZENTANNAI FÖLDVÁR II.

Milyen ellenséges támadások ellen épültek a Maros alsó folyása menti földvárak ? Esetleg kerítő, védő funkciójuk volt, a sáncokkal az elkóborlástól óvták a nagy értékű állatállományt?

Folyamatosan lakott települések körül lenne indokolt a védvonal építése, ám ebbe a kategóriába, az eddigi kutatási eredmények alapján, nem sorolhatók a Maros alsó folyása menti sáncvárak.

A Nagytatársánc (légi fotó: dr.Czajlik Zoltán, 2006)

A Nagytatársánc keletkezésének titkát Banner János kezdte  kutatni még 1939-ben. Feltételezése szerint, a kevés régészeti leletre támaszkodván (1), a kelták, vagy talán a szkíták ellen készült az úgynevezet hallstatti időkben, a bronzkorból a vaskorszakba való átmenet időszakában. A szabálytalan félkör alakú kettős sánc természetes kialakulású magasabb térszínt vesz körül. E területet kettős sánc és kettős vizesárok védte. Komoly erődítmény lehetett, délkeletre néző  oldalán egy viszonylag széles vízre (a mai Száraz-ér) támaszkodott, amely valamikor a régi Maros vízrendszeréhez tartozott.

“…olyan helyen fekszik, ahonnan a szomszédos vidék uralható.” (Banner János)

A munári sáncvár légifelvételen

Felix (Bódog) Milleker, Versecz monográfusa és a verseczi múzeum megalapítója Németszentpéter és Munár közt egy trapézalakú, körülbelül 25 kataszteri hold területű, dél felől ívelt sánccal övezett magaslatról számol be 1897-ben (majd 1899-ben és 1906-ban), melyet a helybeliek Ordasdombnak (Wolfsberg) neveznek. A munári körárok-erődítmény északon eléri az Aranka medrét, kapuja pedig a magaslattól észak-nyugatra, a valamikori Bezdin pusztán volt, a bezdini monostor csőszének a házától északra, és ott jött be még a XX. század elején is a kocsiút a földvár belterületére.

Számos párhuzam fedezhető fel a munári és a Marostól északra fekvő szentannai település kerámiája között. A leletek többsége időbeli egyezést mutat, tehát feltételezhetjük, hogy a két árokerődítmény azonos korban védte a Marosvölgy kijáratát észak és dél felől.

Munári leletek

Munártól dél-keletre (légvonalban 20 km-re) találjuk Európa legnagyobb árok-erődítményét. A pozsareváci béke után (1723-1725) megszülető, úgynevezett Mercy-féle térképen tüntették fel először a zsadányi (Corneşti-Iarcuri) erődítmény körvonalát, Schantz Kierovatz megnevezéssel. Az 1760-ban  készül katonai térképen már Avargyűrű (Avaren Ring) néven szerepel.

 

 

 

A Mercy-féle térképen

A legbelső sánc

A 2007-2010 között végzet ásatások és magnetometrikus mérések  (a Fritz-Thyssen-Stiftung alapítvány biztosította az anyagi keretet) alapján a sáncbelső intenzív késő bronzkori használatról és erőszakos végről árulkodik.

Egy újabb Google Earth felvételen egy negyedik sánc körvonala is kivehető, így a zsadányi körárok hatalmas, 1722 hektáros terület foglalna magába (a hármas körárok 997 kataszteri hold kiterjedésű), ma is álló sáncokkal bír, de belsejét kutató ásatások, illetve azok eredményeinek közlése híján a sáncvár koráról és tényleges szerepéről egyelőre nem mondhatunk semmi biztosat.

Zadányi edények

Nagytopoly 

Napjainkra a nagytopolyi körárok csaknem megsemmisült az 1982-ben végzett nagyarányú talajjavító munkálatok során, amikor nagy területen a talaj felső rétegét eltávolították.

.....................................

1. Egy pecsét alakú fejjel rendelkező bronz tű és egy agyagedény a belső sáncból (Banner János:A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. Dolgozatok 1939, 105 oldal)