VILÁGOS VÁRÁNAK MEGPRÓBÁLÁSA

“Ellenség hírére vitézeknek szíve / gyakorta ott felbuzdul, “

A XVI-XVII században a végvári katona és a vitéz egy fogalom volt. Állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életetüket, és a bajvívás is ekkor élte virágkorát. Hős vagy vakmerő, rajtaütésre mindig kész vitézekről hősköltemények szólnak, de mint nézett ki sok megedzett de elvadított, apró portyázások, lesvetések, „bajvívó öklelés” során diadalmaskodó vagy elesett katona élete, kiknek tettei és neve nincs beírva a történelembe. Rájuk csupán régi pergamentek, apró feljegyzések emlékeznek.

Szultáni kinevező okirat Bocskai István részére.
I. Ahmed szultán nevében Lala Mehmed nagyvezír bocsátott ki Budáról.


Ali budai basa magyar nyelvű levele Ernő főherceghez.

” Mi Ali passa

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö baratunk.Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk miuel hogj – (mai átírással) – kaposvári Mehemett aga, az veszprémi vice kapitányt híjta volna bajra ki, meg annak fölötte rút szidalommal illette volna, annak fölötte simontornyai három török hít volna három veszprémi vitézt ki, mely dolog hogy az frigynek ellene volna írja fölségöd, bizonyára mi minden végbeli vitézöknek meg parancsoltuk hogy az frigy oltalmazói legyönek, és semmi ellenközésre okot ne adnának, mely mi parancsolatunkat minden fogadkozásnélül mégis tartják, de ezt sem valami vakmerőségből cseleködtek, hanem az fölségöd alatt való palotai vitézök, mentek némi nemű vitézöket híttak Feiruarbol (Fehérvár) ki, kik hogy ki nem mentek, az kopjára az palotaiak róka farkat és disznó farkat csináltak úgy vittek Fehérvár alá, ilyen gyalázattal illettek az vitézöket, de isten akaratából az vitézök után levők szinte Palota alól hozták vissza, kit mind róka farkastól, disznó farkastól akarták az mi kegyelmes fejedelmünknek portájára küldeni, de az urak kérték hogy azt ne cseleködjék, mi az mi kegyelmes fejedelmünk és a római császár ő fölsége kött való frigynek meg maradásáért, el nem küldék....Isten éltesse Fölségödet. Költ Budán 2.iun.1582“

 
XVII. századi lengyel kard. Ébenfa markolatát két türkiz és egy almandin kő díszíti. Lapjára a BOG NADZIE A MOIA szöveget vésték.(Kolozsvári Múzeum)

Rövid, névtelen feljegyzés Bocskai maradék hajdúiról.

” Anno 1609.mense Octobri.

Világosuárat próbálták meg egynehány hajduk ilyen modon.
Caspar Janos egy ifiu legeny, Boros Megyeri, Nagy Abraham, Zentpáli, mely vagyon Aradnál, es Zekel Lőrincz de Mezeő Madaras, ezek hárman több tarsokkal, ugy mint tizenhat emberrel, felkelnek hogy Világosvárat megvegyék, mintha paraszt emberek voltanak, és ökröket kérnek ki, mely ökrököt az előtt valo napokban éléssel együtt hajtottak volt oda be. Gaspar Janos felmegyen az emelchőhöz ott ülnek volt négy fő török agák ; az többi oda be volt az varba. Gaspar Janosnal volt egy puszka (puska) feltekerve, hozza tartja az egyik törökhöz, nem sül ki az puszka, szablyával hozzá, ott kettőt levágnak bennek. Berohannak az varba hárman, az töb társai mins elfutottak volt, kiket lesbe hagytak volt ide alá. Igy Gaspar Janosnak az orrát elvágják, es fején nagy sebet ejtenek, de végre kiverik ez hármat az varból és nem vehetik meg az varat. Volt akkor benne Jurali aga kapitány, kit Huzaim Beg után küldöttek volt be oda....... “ 

Itt a szöveg megszakad, egy más kéz vetette tovább papírra... Omittenda (abbahagyták)

BÉCS 1683

Korabeli tudósítás Bécs második török ostromáról.

Giovanni Jacomo Rossi rézmetszete Bécs 1683.évi ostromáról. (Bécs, Historisches Museum)

A török 1683 tavaszán újabb támadást indított és hét hétig ostromolta Bécset. A havasalföldi és moldvai vajdák katonái a nagyvezír alá vonultak Kara Musztafa augusztus 24-én a Rába mellett táborozó magyar sereget szólítja hadba, majd 27-én Tököly Imrét is Bécs alá rendeli. Thököly nem csatlakozott a bécsi ostromzárhoz, hanem a Duna bal partján maradt, elfoglalta Pozsonyt és betört Morvaországba. A Habsburg seregek fővezére Lotharingiai Károly volt, lengyel szövetségese Sobieski János.

                                                                A bécsi harctér rajza

IV Mohamed szultán fermanja.

“ A Messiást követő nép nagyjainak példányképe, a magyar királynak a Rába vizénél álló magyar hadak vezérletével megbízott vekilje és fővezére!

Császári címeres levelem hozzád jutván értsd meg, hogy ezen fényes parancsom a végett bocsátatott ki, hogy ha a Rába vize innenső s tulsó partján táborozó magyar hadak valahol ellenség közelegtét vennék észre, arról az azon vidék oltalmazásával megbízott erdélyi fejedelem Apafi Mihályt azonnal tudósítsák, s amit az szükségesnek lát és parancsolni fog teljes erejökkel véghez vigyék s teljesítsék, s általában ezen rendeletem tartalmához alkalmazzátok magatokat. Jól megértsétek a fényes névjegyemnek hitelt adjatok.

Kelt Bécs alatt 1094. Ramazán 1-10.(1683 augusztus 24-szeptember 2.)”

[Török nyelvű. Közölte Szilágyi Sándor 1871-ben]

 Egy török térképiró tervrajza Bécs ostromáról és a város stratégiailag fontos pontjairól. 1683

Gróf Kéri Ferencnek a bécsi ostromról írt tudósítása.

“Celsissimo Principi ac Domino Dno Paulo Esterházy de Galantha Perpetuo in Fraknó, Regni Hungariae Palatino, Sacri Romani Imperii, nec non Aurei Velleris Equiti, Sacrae Caes.Regiaque Majestatis intimo Consiliario, Camerario Dno Dno Gratiosissimo.

Mauteren, 30 Augusti estve későn 1683.

Kegyelmes Uram, Kötelességem szerint adom értésére Nagyságodnak, hogy ez elmult szombaton éfél után a vezér nagy furiával s minden ereivel kezdette Bécset generaliter minden felől körös körül ostromolni és a bástyákot lövetni; mely generális ostrom másnap, ugymint vasárnap, estveig tartott indesinenter (szünet nélkül), úgy hogy 18 órákig tartott az ostrom. Mely ostrom alatt ab utrinque (mindkét részről) egynehány ezer ágyúlövés minák fölvetésével esett.
Az ostom után jött ki egy ember, a ki referálta a dolgot, s azt mondja, 18 órákig, a meddig a generális ostrom tartott, Bécs környéke, a vezér ostromlása miatt s a nagy lövések miatt, mintha ítélet napja lett volna, omnia in flammis et igne erant constituta (minden lángokban állt és égett).
A mieink vitézül viselték igen magukat, a török a szerint, cum maxima furia et impetu (igen nagy dühvel és támadással).
A mieinkben nevezetes veszett el. Generál Gróf Staremberg uram obrist Leitenantja, Gróf Salemberg, Virtembergi hercegen lövés, és Orbist Haister uramon is lövés esett. A törökben sok ezer. Csak hordton hordták a holt testeket. A mint Bécsbűl írják, usque 15 Septembris non habet Vienna ullum periculum (szeptember 15.-ig Bécs nincs veszélyben.)
A generális ostrom után, most semmi lövések nem hallatnak; hihető nyugszik a pogámy. General Staremberg uram a városba oda be, hat sich gantz ferbaut…, annyira hogy ha kit isten ne adjon, a bástyákat elrontaná is az ellenség, oda be oltalmaznák magokat egy ideig. Aeterum sibi Staremberg nomen comparabit.
Az erdélyi fejedelem embere, kit szemmel láttam, tegnap ment postán Linczbe. Ő felségének principalisatul levelet viszen. Offert se pro nostre parte ( felajánlkozott a mi oldalunkra)
Tököli a Morva vize mellett van; de mivel a Lotaringiai herceg közel áll hozzá, nil tentant (semmi kísértés)
Halljuk, hogy Győr alul a budai vezér el ment volna, és Tökölivel akarja magát conjungálni. Hihető, tudván hogy Bécsnek totis viribus securrálunk, Sléziába, Morvába akarnak csapni pro diversione facienda (felforgató tevékenységet végezni).
Gróf Londron Uram a fiammal megjöttek, de sehol ellenséget nem találtak. A tatárok is elmentek valahová, nem kétlem rabolni.
General Veltmarsak Laitenant Baldek herceg ( a kivel Naigurgi hercegeknél szólottam) tegnap érkezett ide, s ma a Lotaringusokhoz ment postán. A lengyel király ma Holebrunnon (Hollabrunn) lesz; Ő felsége vendégelteti ott. Holnap talán közel lesz hozzánk.
Kegyelmes urunk Ő fősége, mihelyen a király itt közel lesz, alágyön, s úgy beszélik, talán holnap estvére itt lesz. Badensis ma gyön alá. A lengyel armada a király után gyön. Igen dícsérik.
A minapi harczon egy vak basa veszett el, mondják kanizsai basa volt, mert az is vak az eb. Azt is halljuk, hogy a török császár az ötödik személit parancsoltatta volna hogy fölüljön. A vezér, mondják, mondotta volna, hogy absolute Bécs alatt megvár bennünket. Janicsárjának nagyobb része s a java elveszett, s alig van jóra való 30 ezer; de lovassát a mint értjük, közel száz ezerig volna. Isten szégyenítse, s a kereszténységet tegye győzedelmessé.
Nagyságodat mikor várjuk ide, kérem értésemre adni méltóztasson. Mi még itt leszünk úgy látom 3-4 nap, a míg az egész had (a ki alá jön) együtt lészen, s innen egyenesen a Biener Wolttra (Wiener Wald) megyünk. A lengyelek és Lotaringusok hadai penig Tulmánál (Tulln) a hídon által, s unitis viribus az ellenségre.
Deus secundet! (Isten kísérje!)
Ezzel holtig maradok Nagyságodnak
Alázatos igaz szolgája

G.Kéri Ferncz.”

[Közölte Dr.Merényi Lajos 1903-ban)