A XVI-XVII században a végvári katona és a vitéz egy fogalom volt. Állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életetüket, és a bajvívás is ekkor élte virágkorát. Hős vagy vakmerő, rajtaütésre mindig kész vitézekről hősköltemények szólnak, de mint nézett ki sok megedzett de elvadított, apró portyázások, lesvetések, „bajvívó öklelés” során diadalmaskodó vagy elesett katona élete, kiknek tettei és neve nincs beírva a történelembe. Rájuk csupán régi pergamentek, apró feljegyzések emlékeznek.
Szultáni kinevező okirat Bocskai István részére.
I. Ahmed szultán nevében Lala Mehmed nagyvezír bocsátott ki Budáról.
Ali budai basa magyar nyelvű levele Ernő főherceghez.
” Mi Ali passa
Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö baratunk.Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk miuel hogj – (mai átírással) – kaposvári Mehemett aga, az veszprémi vice kapitányt híjta volna bajra ki, meg annak fölötte rút szidalommal illette volna, annak fölötte simontornyai három török hít volna három veszprémi vitézt ki, mely dolog hogy az frigynek ellene volna írja fölségöd, bizonyára mi minden végbeli vitézöknek meg parancsoltuk hogy az frigy oltalmazói legyönek, és semmi ellenközésre okot ne adnának, mely mi parancsolatunkat minden fogadkozásnélül mégis tartják, de ezt sem valami vakmerőségből cseleködtek, hanem az fölségöd alatt való palotai vitézök, mentek némi nemű vitézöket híttak Feiruarbol (Fehérvár) ki, kik hogy ki nem mentek, az kopjára az palotaiak róka farkat és disznó farkat csináltak úgy vittek Fehérvár alá, ilyen gyalázattal illettek az vitézöket, de isten akaratából az vitézök után levők szinte Palota alól hozták vissza, kit mind róka farkastól, disznó farkastól akarták az mi kegyelmes fejedelmünknek portájára küldeni, de az urak kérték hogy azt ne cseleködjék, mi az mi kegyelmes fejedelmünk és a római császár ő fölsége kött való frigynek meg maradásáért, el nem küldék....Isten éltesse Fölségödet. Költ Budán 2.iun.1582“
XVII. századi lengyel kard. Ébenfa markolatát két türkiz és egy almandin kő díszíti. Lapjára a BOG NADZIE A MOIA szöveget vésték.(Kolozsvári Múzeum)
Rövid, névtelen feljegyzés Bocskai maradék hajdúiról.
” Anno 1609.mense Octobri.
Világosuárat próbálták meg egynehány hajduk ilyen modon.
Caspar Janos egy ifiu legeny, Boros Megyeri, Nagy Abraham, Zentpáli, mely vagyon Aradnál, es Zekel Lőrincz de Mezeő Madaras, ezek hárman több tarsokkal, ugy mint tizenhat emberrel, felkelnek hogy Világosvárat megvegyék, mintha paraszt emberek voltanak, és ökröket kérnek ki, mely ökrököt az előtt valo napokban éléssel együtt hajtottak volt oda be. Gaspar Janos felmegyen az emelchőhöz ott ülnek volt négy fő török agák ; az többi oda be volt az varba. Gaspar Janosnal volt egy puszka (puska) feltekerve, hozza tartja az egyik törökhöz, nem sül ki az puszka, szablyával hozzá, ott kettőt levágnak bennek. Berohannak az varba hárman, az töb társai mins elfutottak volt, kiket lesbe hagytak volt ide alá. Igy Gaspar Janosnak az orrát elvágják, es fején nagy sebet ejtenek, de végre kiverik ez hármat az varból és nem vehetik meg az varat. Volt akkor benne Jurali aga kapitány, kit Huzaim Beg után küldöttek volt be oda....... “
Itt a szöveg megszakad, egy más kéz vetette tovább papírra... Omittenda (abbahagyták)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése