SZEGED-CSANÁDI FERENCESEK

Keresztény dervisek

A szegedi ferencesek jelentőségét a török hódoltság ideje alatt több egyháztörténeti mű hangsúlyozza. Ugyanakkor lelkipásztori munkájukról alig tudunk valamit, habár a ferencesek voltak az egyetlenek, a raguzai bencéseket (1587-1612 között) leszámítva, azok között a rendi közösségek között, amelyek Mohácsot követően a török által megszállt területen is folytatták missziós tevékenységüket. A szegedi ferencesek „túlélési stratégiái”-ba, de az oszmán valláspolitika „türelmességé"-be is betekintést engednek számunkra az ebből a korból fennmaradt dokumentumok.

A török hódoltság idején Alsóváros volt a magyar ráják (keresztény alatvalók) központja. A ferencesek jelenléte nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a többségében evangélista lakosság lassan visszatért a régi vallásra, a katolikus hitre.
 „ A mi itt írva van megerősítem: Én a szegény Ali ben Abderrahman szegedi kázabeli (bírósági körzet) molla (nagyobb városok bírái).
A bentfoglalt ítélet a páratlan jeletőségű ser (isteni származású) törvénnyel megegyezvén megerősíttetik. Írta szegény Muhammed ben Kjemal szegedi kázabeli molla. Megerősíttetik. Írta a szolgák legerőtlenebbike Ahmed ben Murad szegedi kázabeli molla.
Ezen írott sorok keltének oka itt következik:

Rózsa Ferenc, Balok András, Pijáncs Márton és Horvát Marci bizonyságot tevén a felől, hogy az Új boldog asszony háza néven ismert egyház 53 év óta a barátoknak nevezett szerzetesek keze közt van: ezek annak birtokban továbbra is megerősíttetnek, hogy benne hiábavaló szertartásaikat s üres szabályaikat gyakorolhassák. Jelen írott vaszika pedig azért adatott az említett szerzeteseknek, hogy szükség esetén vele előállhassanak.
Kelt Dzemáziülevvel hó elején 969 (1562 január 7-én)

Jelen voltak: Szlih vajda, Hadsi Mussa, Bejrán ben Juszuf,
  Mahmud ben Abdallah, a jegyző,
  Mehmed ben Musztafa tolmács „

Alsóvárosi templom, alaprajz, 1480-1503

A hódoltság alatt az iszlám vallásjog szerint a keresztények, habár több tekintetben alárendelt helyzetben voltak, fejadó ellenében megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Több megszorítással kellett megküzdeniük, ám a gyakorlatban a helyi oszmán hatóságok nem lehetetlenítették el a keresztény egyházak életét. A török nem engedélyezte új templom vagy kolostor építését, sem a régiek kibővítését, és a török kincstár birtokán a barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni, ám a szerzeteseknek és a lakosságnak apró, gyakori karbantartással sikerült azokat megőrizniük.

„Kadik a hákimok példánya Musztafa, szegedi kádi!.
Jelen császári magas névjegyem alatt tudatom veled, hogyküldött leveledből a szegediek folyamodása, melyben a császári hódítás óta fenálló idők folytán megromladozott városi templomuk szükséges kijavítására engedélyt kérnek, megértettem. Egyúttal elrendelem, hogy mihelyt ezen magas parancsom hozzád érkezik, az ügyet igazságosan megvizsgáld, s meglásd, hogy úgy van-e a dolog amint bejelentetett, s valóban a hódítás óta áll-e fenn a templom, nem volt azóta újtva s szükséges-e a kijavítása? Ha mindezeket így találod, úgy a kért engedély ezennel megadatik. Azonban gondod legyen rá, hogy a kijavítás a meglevő terjedelemben, nagyobbítás nélkül történjék. Így értsd s e magas jegynek hitelt adj.
Kelt a zimonyi táborban 1041 Dzülkide 10-20 ( 1632 május 29-június 7).”

Kívül más kéz: Szultán Mehmet (Murád helyett) császári levele, hogy az egyház körül minden épületeket az üdőhöz képest megujtani”

Török levél 1644-ból

„Ezen tezkere így hangzik: Az alsó városiak az iránt folyamodnak, hogy szabad legyen templomukban négy-öt szál deszkát megújítani, mi kértökre meg is engedtetett.
Kelt 1045 Saban 1-10 (1636 január10-20)
Saban, szegedi kajmekán "

A szegedi vár, 1686

„Jelen sorok tartalma itt Következik: A szeged alsó város lakosai az iránt folyamodtak hozzánk, hogy miután nagy templomuk fedele s a templom melletti kelie (cellák) pusztuló félben vannak, ezek megfedésére s kijavítására engedélyt adjunk. Ezt ezennel meg is adjuk, oly feltétel alatt, ha a templomot nagyobbra nem építik, hanem a cellákkal együtt a régi alakhoz s terjedelemhez képest javítják ki Ebben tehát őket senki se gátolja.
Kelt 1050.Muharrem 20-30 (1640 május 12-22)
Hadni Ibrahim basa
szegedi vali „

A szerzetesek hamar kiismerték a rendelkezésükre álló lehetőségeket, a túlélés érdekében pedig jó kapcsolatokat alakítottk ki a felsőbb és a helyi hatóságokkal.

 „ A parancs alább következik.

Musztafa a szegedi káza kádija.
Jelen hiteles kiadvány tartalma ez: A szegedi alsó városban lakó s ezen iratot előmutató Guardia és Paul nevű barát, továbbá Siha János, Vas István, Szántó Fábián, Látin Tomó s mások a törvényülés előtt megjelenvén, mindannyian azt állították, hogy a pokolbeli sátánok gyülhelyéül s kárhozatos ördögök fészkéül szolgáló fertelmes templomuk melletti papalîkok (paplak) az idő folyamán annyira megromladoztak, hogy kijavításuk több helyen szükségessé vált. Esedeznek ennélfogva, hogy a már kezeik közt levő fényes rendelethez képest a törvény részéről is engedhessék meg nekik ama szükséges javítások munkába vétele. Miután a törvényülés által azon barátlakok megvizsgálására kiküldött Szejdi Ali efendi visszaérkezvén, meggyőződése szerint arról tőn jelentést, hody a sürgetett javítás múlhatatlanul szükséges, a fennevezetteknél levő magas rendelet értelmében határozottan, hogy az említett templom melletti barátlakok meghagyatván eddigi alakjukban, nagyobbítás vagy feljebb emelés nélkül jelen törvényszerű engedély mellett kijavíthatók. Miről is az illetők kérésére ezen irat szerkeztetett s hogy szükség esetén előmutathassák, nekik ki is adatott.
Kelt 1055 Rebjütevvel 1-10 (1645 április 27-május 6-án)
Jelen voltak: Ali Celebi imán, Abdi Celebi khadimi ser’, Ibrahim basi, Siha János, Vas István, Szántó Fábián, Gekkért János.”


A ferencesek szegedi gvárdianjai a megszünt csanádi püspökség helynökeiként is működtek, és a szerzetesek pasztorációs tevékenységük során eljutottak a Felvidékre, a Bánságba, és a Délvidékre, de gyakran saját hivatalos ügyeik intézésére kértek menlevelet. Az alsóvárosi Ferences Rendház guardiánját 1644 a megszünt csanádi püspökség püspöki helytartóvá nevezték ki, s mivel székhelye Nagyszombatban volt, ettől kezdve a ferencesek rendszeresen följártak hozzá jelentést tenni.

„Jelen sorok értelme ez: szegedi lakos Losoczi Benedek és Márton pap, Tót Gyurka nevű kocsissal ügyes-bajos dolgukban Nagy Szombat nevű helyre utaznak. Hogy jártukban-keltükben az utakon s réveken velük találkozó moszlim gháziktól (vitézektől) bántásuk ne legyen, kértökre. Szükség esetén előmutatás végett, ezen vaszikát adtuk nekik.
Kelt 1064 Szemáziülakhir 20-29. (1654 május 8-17-én)
Ahmed miriliva „

I.Ahmed szultán. (Dimitrie Cantemir „Az Oszmán Birodalom Története” című munkájából.)

A ferencesek rendházának levéltára a török kori Szeged lakosságának valamint a szerzetesek mindennapi életének történéseibe is betekintést enged.

„ Mi alább következik megerősíttetik.
Ali Ben Musztafa szegedi kádi.
Jelen hüdset ( törvényszéki okmány) kibocsátására a következő dolog adott alkalmat: Devlet Mirza nevű tatár a törvényulés előtt megjelenvén, a szegedi várban lakó István és Mihály nevű barátok jelenlétében ily panaszt emelt:-
Nem régiben Bocskai Istvánnak, ki boldog véget érjen, segítségére voltam s midőn visszatértem, itt Szegeden az alsó városban telepedtem meg. Kevéssel ezután egy magyar szolgálóm megszökvén, gyermekemet is magával vitte. Kérésemre a szultán ö felsége által, kinek vágyai teljesüljenek, kinevezett mübasir Musze Mirza e miatt törvényes nyomozást végzett.
Midön a fent nevezett vádlottak ez iránt megkérdeztetének, azt felelték, hogy a városi lakosok a gyermeket a nádasban megtalálták s át is adták, a magyar szolgálót azonban nem látták. Erra a vádló azt állítá, hogy ő ama gyereket pénzen vette, de még ő eszt sehogysem tudta bizonyítani; addig a barátok előadásuknak eskű általi erősítésére hivatván fel, a nagy istenre s az evangéliumra megesküdtek. E tényállás írásba foglaltatott.
Kelt 1013 Dzülkide 10-20 (1605 március 30-április 9-én)
Jelen voltak: Haszán efendi, khatib, Alauddin efendi, naib, Hasszán terdsümán „

„Kerkaik! (körlevél)
Köztetek lakó Móricz György nevű alattvalónk Örzsébet nevű gazdasszonya vízért ment, lába megcsúszván a Tiszába esett s bele halt. E miatt a mürászek (levél) a ser (isteni származású törvény) értelmében oly meghagyással küldjük hozzátok, hogy a holt test megkeresésére az illető helyen mindannyian megjelenjetek a a vízből kivonván eltemessétek!.Ezen levél pedig mint temesszüköt megőrizzétek, s magatokat ehhez tartsátok. (év nélkül)

Ahmed, szegedi kádi”

(a török okmányok fordítását közölte: Szilády Áron, 1863)

12 SZEGEDI MÉSZÁROS

....és egy mészáros fiának erősnek kell lenni…(Mikes Kelemen 1717. november 29-i levele) 

A szebeni mészáros céh mesterlegényeinek zászlaja 1813-ból (Szebeni Brukenthal Múzeum

Magyarország Buda elfoglalása után három részére szakadt. Keleti fele a török birodalom megszállt területe lett, amelyben rendszeres postahálózat nem működött. A török közigazgatás a maga levelezését csauszokkal (futár, őrmesteri rangnak megfelelő altiszt) bonyolította le, akik testőri és rendfenntartó szolgálatot is elláttak.

A „hírmondás" Szegeden a mészárosokra hárult. Ők voltak a futárok, ők hordták a hatóságok leveleit Budára, Egerbe, Temesvárra, vagy Belgrádba. Ezért a harács megfizetésén kívül a többi illetékfizetéstől a török felmentette őket.

„ E szegény nyomorult kérelmezőnek az égkörök magasságát s a nagy ég szélességét megközelítő trónhoz intézett folyamodása ím itt következik: A szegedi 12 mészáros alólírthoz jövén általunk így értesült: mi a császári hödítás óta folytatott harcokban a moszlim seregeknek mindenkor kalauzai valánk s a kincstári ügyekben Budára, égerbe, Temesvárra, Bergrádba s a keresztény földre szóló leveleket télen-nyáron hordozánk.Ebbeli szolgálataink jutalmául mondennemű terhek alól felmenteténk, mi az országösszeírók által a császári defterbe (üzleti könyv) is be lőn iktatva, kik erről kezünkbe tezkerét (bizonyítvány) is adának. Ezeknél fogva háború idején gabonaszállítással nem tartoznak, mit most tőlünk követelnek. Szolgálni is, gabonát is adni képtelenek vagyunk s ezért kérelmük e sorok által teljesíttetik, különben a fermán (uralkodói parancs) a magas udvar tetszésétől függ.

Kelt 1030 Rebbjülahir 10-20 (1621 március 4-14)

Ibrahim, szegedi kádi. Isten bocsásson meg neki.”


A tizenkét szegedi mészáros megkapta a fermánt, mert a következő útjukra már bizonyítvánnyal indultak.

„ Egykorúak példaképe, szegedi emin ( felügyelő)!. Üdvözletem után arról értesítelek, hogy a szegedi mészárosok, mivel Buda, Eger, Temesvár és Belgrád vidékeire levelet hordanak, minden rendkívüli adó és terhek alól fel vannak mentve s hogy erről császári fényes rendelet s az egri divántól tezkerét tudnak előmutatni.Ezek tartalmához képest az egri hambárokba ez idén rendelt gabona szállítás alkalmával sem kell őket gabona adásra vagy szállításra kényszeríteni.Ezért adtam nekik ezen levelet, melynek vételével magadat a fényes rendelethez s az egri diván tezkeréjéhez tartván, megkíméld őket ezen gabonaszállítás terheitől. Különben Isten veled.

Muhamed
Szegedi miriliva (szandsák bég)”

A kassai mészároscéh régi pecsétje (XV.század)

Egy idő után Szeged többi polgára megunta egyedül cipelni a közterheket. Cselhez folyamodtak. A mészárosok közül szerettek volna birót választani, így kísérelték meg bevonni őket is az illetékfizetésbe. A mészárosok tiltakoztak és nyertek, mert a török becsülte őket. (Evliya Çelebi szerint ünnepi felvonuláson a mészárosok közvetlenül a tengerészek után haladtak.)

„ A mevlana (nagyobb város bírája) szegedi kádinak,

Kádik és hákimok (bölcsek) példánya, szegedi kádi!
E tezkere hozzád jutván így értsd meg: a szegedi 12 mészáros Buda, Eger, Temesvár és Zombor vidékeire a végek dolgában s kincstári ügyekben küldött leveleket s fényes rendeleteket, miknek kézhez juttatása nagy fáradsággal jár, hűségesen vizsi, hordja. Céhüket azonban Szeged városa bírái hol az áltak, hogy közülük bírót akarnak választani, hol meg más terhek rájuk rovásával háborgatják. Ez rudomásomra jutván, jelen tezkerét bocsátottam ki a végre, hogy valameddig a szegedi mészárosok a végek dolgában s kincstári ügyekben küldött leceleket s fényes rendeleteket a fent írt négy vidékre pontosan szállítják: saját bírájukon kívül a városi ráják (keresztény alattvalók) bírái őket semmiféle teher rájuk rovásával ne nyomorgassák. Mely tezkere hozzád érkezvén, illő és szükséges, hogy közülük városi bíró ne tétessék s őket a rájákkal együtt terheltetni ne engedd; sőt mivel szolgálatuk másokénál nagyobb, védelemben s oltalomban részsítsd. Egy szóval ne háborgattassanak.
Kelt 1033 Redseb 10-20 (1624, április 29-május 8)

Szegedi ügyben,
Juszuf ben Muhammed egri beglerbég „

Jól mehetett soruk mert számuk növekedett, és a korábban elmenekült mészárosok is kezdtek visszaszállingózni.

„ Ezen sorok tartalma a következő: folyó 1046-dik évi bérletünkben eső Szeged városa lakosai közt Tehenes Miklós mind padosahi rendeletnél fogva bejegyzett mészáros találtatik, ki miután húsz évig Becskereken és Zomborban lakott, most arra kér tőlünk engedélyt, hogy régi lakára visszajöhessen s mesterségét folytathassa. A keze kózt lévő császári parancs nyomán valósággal úgy találtuk, hogy mint mészáros van bejegyezve s ennél fogva megengedtük, hogy mesterségét mint annak előtte folytathassa s míg a padisah szolgálatát a szerződések értelmében híven teljesíti, senkitől semmiféle szolgálattételre se kényszeríttessék. Erről szükség esetén megkívántatható bizonyság okáert adtuk neki ezt a temesszüköt (menlevél).

Kelt 1046 Dzülhidae 5 (1637 április 30-án)

Mumi ben Husszein
Szegedi szpáhi”

(a török okmányok fordítását közölte: Szilády Áron, 1863)

 A székelyudvarhelyi mészáros céh behívótáblája (XIX-dik század)

Sokuk meggazdagodott és nem mindig becsülettel. A drágítások és a hamis mértékkel mérés ellen a városok limitációkkal (ár megszabásokkal) védekeztek, vagyis megszabták a hús és a húsárúk árát.

Lőcse város limitációja 1688-ból.

„Anno1688, die 20. Sept. Leuchoviae limitatio facta ut sequitur”
                                                                       Forint dénár
Tehén húsának a java és kövérje egy fontja................   4
Alább való tehén hús...................................................     3
Borjú húsnak fontja.- a szépe- ....................................    4
(......)
Tiszta faggyúnak fontja...............................................  14
(.....)
Bárány húsának fontja................................................    3
Az olvasztott juh faggyújának fontja........................... 11
(.....)
Tüdeje, mája................................................................   6
Disznó húsának javának fontja....................................  6
(.....)
Ó szalonnának fontja................................................... 15
Új szalonnának fontja.................................................  12
(......)
  Kire az városokban magistratus locorum, falukon pedig szolgabírák, földes urak, falusi bírák arra vigyázzanak
Egy kolbásznak egy sing hossza..................................   6 „

VILÁGOS VÁRÁNAK MEGPRÓBÁLÁSA

“Ellenség hírére vitézeknek szíve / gyakorta ott felbuzdul, “

A XVI-XVII században a végvári katona és a vitéz egy fogalom volt. Állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életetüket, és a bajvívás is ekkor élte virágkorát. Hős vagy vakmerő, rajtaütésre mindig kész vitézekről hősköltemények szólnak, de mint nézett ki sok megedzett de elvadított, apró portyázások, lesvetések, „bajvívó öklelés” során diadalmaskodó vagy elesett katona élete, kiknek tettei és neve nincs beírva a történelembe. Rájuk csupán régi pergamentek, apró feljegyzések emlékeznek.

Szultáni kinevező okirat Bocskai István részére.
I. Ahmed szultán nevében Lala Mehmed nagyvezír bocsátott ki Budáról.


Ali budai basa magyar nyelvű levele Ernő főherceghez.

” Mi Ali passa

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö baratunk.Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk miuel hogj – (mai átírással) – kaposvári Mehemett aga, az veszprémi vice kapitányt híjta volna bajra ki, meg annak fölötte rút szidalommal illette volna, annak fölötte simontornyai három török hít volna három veszprémi vitézt ki, mely dolog hogy az frigynek ellene volna írja fölségöd, bizonyára mi minden végbeli vitézöknek meg parancsoltuk hogy az frigy oltalmazói legyönek, és semmi ellenközésre okot ne adnának, mely mi parancsolatunkat minden fogadkozásnélül mégis tartják, de ezt sem valami vakmerőségből cseleködtek, hanem az fölségöd alatt való palotai vitézök, mentek némi nemű vitézöket híttak Feiruarbol (Fehérvár) ki, kik hogy ki nem mentek, az kopjára az palotaiak róka farkat és disznó farkat csináltak úgy vittek Fehérvár alá, ilyen gyalázattal illettek az vitézöket, de isten akaratából az vitézök után levők szinte Palota alól hozták vissza, kit mind róka farkastól, disznó farkastól akarták az mi kegyelmes fejedelmünknek portájára küldeni, de az urak kérték hogy azt ne cseleködjék, mi az mi kegyelmes fejedelmünk és a római császár ő fölsége kött való frigynek meg maradásáért, el nem küldék....Isten éltesse Fölségödet. Költ Budán 2.iun.1582“

 
XVII. századi lengyel kard. Ébenfa markolatát két türkiz és egy almandin kő díszíti. Lapjára a BOG NADZIE A MOIA szöveget vésték.(Kolozsvári Múzeum)

Rövid, névtelen feljegyzés Bocskai maradék hajdúiról.

” Anno 1609.mense Octobri.

Világosuárat próbálták meg egynehány hajduk ilyen modon.
Caspar Janos egy ifiu legeny, Boros Megyeri, Nagy Abraham, Zentpáli, mely vagyon Aradnál, es Zekel Lőrincz de Mezeő Madaras, ezek hárman több tarsokkal, ugy mint tizenhat emberrel, felkelnek hogy Világosvárat megvegyék, mintha paraszt emberek voltanak, és ökröket kérnek ki, mely ökrököt az előtt valo napokban éléssel együtt hajtottak volt oda be. Gaspar Janos felmegyen az emelchőhöz ott ülnek volt négy fő török agák ; az többi oda be volt az varba. Gaspar Janosnal volt egy puszka (puska) feltekerve, hozza tartja az egyik törökhöz, nem sül ki az puszka, szablyával hozzá, ott kettőt levágnak bennek. Berohannak az varba hárman, az töb társai mins elfutottak volt, kiket lesbe hagytak volt ide alá. Igy Gaspar Janosnak az orrát elvágják, es fején nagy sebet ejtenek, de végre kiverik ez hármat az varból és nem vehetik meg az varat. Volt akkor benne Jurali aga kapitány, kit Huzaim Beg után küldöttek volt be oda....... “ 

Itt a szöveg megszakad, egy más kéz vetette tovább papírra... Omittenda (abbahagyták)

BÉCS 1683

Korabeli tudósítás Bécs második török ostromáról.

Giovanni Jacomo Rossi rézmetszete Bécs 1683.évi ostromáról. (Bécs, Historisches Museum)

A török 1683 tavaszán újabb támadást indított és hét hétig ostromolta Bécset. A havasalföldi és moldvai vajdák katonái a nagyvezír alá vonultak Kara Musztafa augusztus 24-én a Rába mellett táborozó magyar sereget szólítja hadba, majd 27-én Tököly Imrét is Bécs alá rendeli. Thököly nem csatlakozott a bécsi ostromzárhoz, hanem a Duna bal partján maradt, elfoglalta Pozsonyt és betört Morvaországba. A Habsburg seregek fővezére Lotharingiai Károly volt, lengyel szövetségese Sobieski János.

                                                                A bécsi harctér rajza

IV Mohamed szultán fermanja.

“ A Messiást követő nép nagyjainak példányképe, a magyar királynak a Rába vizénél álló magyar hadak vezérletével megbízott vekilje és fővezére!

Császári címeres levelem hozzád jutván értsd meg, hogy ezen fényes parancsom a végett bocsátatott ki, hogy ha a Rába vize innenső s tulsó partján táborozó magyar hadak valahol ellenség közelegtét vennék észre, arról az azon vidék oltalmazásával megbízott erdélyi fejedelem Apafi Mihályt azonnal tudósítsák, s amit az szükségesnek lát és parancsolni fog teljes erejökkel véghez vigyék s teljesítsék, s általában ezen rendeletem tartalmához alkalmazzátok magatokat. Jól megértsétek a fényes névjegyemnek hitelt adjatok.

Kelt Bécs alatt 1094. Ramazán 1-10.(1683 augusztus 24-szeptember 2.)”

[Török nyelvű. Közölte Szilágyi Sándor 1871-ben]

 Egy török térképiró tervrajza Bécs ostromáról és a város stratégiailag fontos pontjairól. 1683

Gróf Kéri Ferencnek a bécsi ostromról írt tudósítása.

“Celsissimo Principi ac Domino Dno Paulo Esterházy de Galantha Perpetuo in Fraknó, Regni Hungariae Palatino, Sacri Romani Imperii, nec non Aurei Velleris Equiti, Sacrae Caes.Regiaque Majestatis intimo Consiliario, Camerario Dno Dno Gratiosissimo.

Mauteren, 30 Augusti estve későn 1683.

Kegyelmes Uram, Kötelességem szerint adom értésére Nagyságodnak, hogy ez elmult szombaton éfél után a vezér nagy furiával s minden ereivel kezdette Bécset generaliter minden felől körös körül ostromolni és a bástyákot lövetni; mely generális ostrom másnap, ugymint vasárnap, estveig tartott indesinenter (szünet nélkül), úgy hogy 18 órákig tartott az ostrom. Mely ostrom alatt ab utrinque (mindkét részről) egynehány ezer ágyúlövés minák fölvetésével esett.
Az ostom után jött ki egy ember, a ki referálta a dolgot, s azt mondja, 18 órákig, a meddig a generális ostrom tartott, Bécs környéke, a vezér ostromlása miatt s a nagy lövések miatt, mintha ítélet napja lett volna, omnia in flammis et igne erant constituta (minden lángokban állt és égett).
A mieink vitézül viselték igen magukat, a török a szerint, cum maxima furia et impetu (igen nagy dühvel és támadással).
A mieinkben nevezetes veszett el. Generál Gróf Staremberg uram obrist Leitenantja, Gróf Salemberg, Virtembergi hercegen lövés, és Orbist Haister uramon is lövés esett. A törökben sok ezer. Csak hordton hordták a holt testeket. A mint Bécsbűl írják, usque 15 Septembris non habet Vienna ullum periculum (szeptember 15.-ig Bécs nincs veszélyben.)
A generális ostrom után, most semmi lövések nem hallatnak; hihető nyugszik a pogámy. General Staremberg uram a városba oda be, hat sich gantz ferbaut…, annyira hogy ha kit isten ne adjon, a bástyákat elrontaná is az ellenség, oda be oltalmaznák magokat egy ideig. Aeterum sibi Staremberg nomen comparabit.
Az erdélyi fejedelem embere, kit szemmel láttam, tegnap ment postán Linczbe. Ő felségének principalisatul levelet viszen. Offert se pro nostre parte ( felajánlkozott a mi oldalunkra)
Tököli a Morva vize mellett van; de mivel a Lotaringiai herceg közel áll hozzá, nil tentant (semmi kísértés)
Halljuk, hogy Győr alul a budai vezér el ment volna, és Tökölivel akarja magát conjungálni. Hihető, tudván hogy Bécsnek totis viribus securrálunk, Sléziába, Morvába akarnak csapni pro diversione facienda (felforgató tevékenységet végezni).
Gróf Londron Uram a fiammal megjöttek, de sehol ellenséget nem találtak. A tatárok is elmentek valahová, nem kétlem rabolni.
General Veltmarsak Laitenant Baldek herceg ( a kivel Naigurgi hercegeknél szólottam) tegnap érkezett ide, s ma a Lotaringusokhoz ment postán. A lengyel király ma Holebrunnon (Hollabrunn) lesz; Ő felsége vendégelteti ott. Holnap talán közel lesz hozzánk.
Kegyelmes urunk Ő fősége, mihelyen a király itt közel lesz, alágyön, s úgy beszélik, talán holnap estvére itt lesz. Badensis ma gyön alá. A lengyel armada a király után gyön. Igen dícsérik.
A minapi harczon egy vak basa veszett el, mondják kanizsai basa volt, mert az is vak az eb. Azt is halljuk, hogy a török császár az ötödik személit parancsoltatta volna hogy fölüljön. A vezér, mondják, mondotta volna, hogy absolute Bécs alatt megvár bennünket. Janicsárjának nagyobb része s a java elveszett, s alig van jóra való 30 ezer; de lovassát a mint értjük, közel száz ezerig volna. Isten szégyenítse, s a kereszténységet tegye győzedelmessé.
Nagyságodat mikor várjuk ide, kérem értésemre adni méltóztasson. Mi még itt leszünk úgy látom 3-4 nap, a míg az egész had (a ki alá jön) együtt lészen, s innen egyenesen a Biener Wolttra (Wiener Wald) megyünk. A lengyelek és Lotaringusok hadai penig Tulmánál (Tulln) a hídon által, s unitis viribus az ellenségre.
Deus secundet! (Isten kísérje!)
Ezzel holtig maradok Nagyságodnak
Alázatos igaz szolgája

G.Kéri Ferncz.”

[Közölte Dr.Merényi Lajos 1903-ban)