A szegedi ferencesek jelentőségét a török hódoltság ideje alatt több egyháztörténeti mű hangsúlyozza. Ugyanakkor lelkipásztori munkájukról alig tudunk valamit, habár a ferencesek voltak az egyetlenek, a raguzai bencéseket (1587-1612 között) leszámítva, azok között a rendi közösségek között, amelyek Mohácsot követően a török által megszállt területen is folytatták missziós tevékenységüket. A szegedi ferencesek „túlélési stratégiái”-ba, de az oszmán valláspolitika „türelmességé"-be is betekintést engednek számunkra az ebből a korból fennmaradt dokumentumok.
A török hódoltság idején Alsóváros volt a magyar ráják (keresztény alatvalók) központja. A ferencesek jelenléte nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a többségében evangélista lakosság lassan visszatért a régi vallásra, a katolikus hitre.
„ A mi itt írva van megerősítem: Én a szegény Ali ben Abderrahman szegedi kázabeli (bírósági körzet) molla (nagyobb városok bírái).
A bentfoglalt ítélet a páratlan jeletőségű ser (isteni származású) törvénnyel megegyezvén megerősíttetik. Írta szegény Muhammed ben Kjemal szegedi kázabeli molla. Megerősíttetik. Írta a szolgák legerőtlenebbike Ahmed ben Murad szegedi kázabeli molla.
Ezen írott sorok keltének oka itt következik:
Rózsa Ferenc, Balok András, Pijáncs Márton és Horvát Marci bizonyságot tevén a felől, hogy az Új boldog asszony háza néven ismert egyház 53 év óta a barátoknak nevezett szerzetesek keze közt van: ezek annak birtokban továbbra is megerősíttetnek, hogy benne hiábavaló szertartásaikat s üres szabályaikat gyakorolhassák. Jelen írott vaszika pedig azért adatott az említett szerzeteseknek, hogy szükség esetén vele előállhassanak.
Kelt Dzemáziülevvel hó elején 969 (1562 január 7-én)
Jelen voltak: Szlih vajda, Hadsi Mussa, Bejrán ben Juszuf,
Mahmud ben Abdallah, a jegyző,
Mehmed ben Musztafa tolmács „
„ A mi itt írva van megerősítem: Én a szegény Ali ben Abderrahman szegedi kázabeli (bírósági körzet) molla (nagyobb városok bírái).
A bentfoglalt ítélet a páratlan jeletőségű ser (isteni származású) törvénnyel megegyezvén megerősíttetik. Írta szegény Muhammed ben Kjemal szegedi kázabeli molla. Megerősíttetik. Írta a szolgák legerőtlenebbike Ahmed ben Murad szegedi kázabeli molla.
Ezen írott sorok keltének oka itt következik:
Rózsa Ferenc, Balok András, Pijáncs Márton és Horvát Marci bizonyságot tevén a felől, hogy az Új boldog asszony háza néven ismert egyház 53 év óta a barátoknak nevezett szerzetesek keze közt van: ezek annak birtokban továbbra is megerősíttetnek, hogy benne hiábavaló szertartásaikat s üres szabályaikat gyakorolhassák. Jelen írott vaszika pedig azért adatott az említett szerzeteseknek, hogy szükség esetén vele előállhassanak.
Kelt Dzemáziülevvel hó elején 969 (1562 január 7-én)
Jelen voltak: Szlih vajda, Hadsi Mussa, Bejrán ben Juszuf,
Mahmud ben Abdallah, a jegyző,
Mehmed ben Musztafa tolmács „
Alsóvárosi templom, alaprajz, 1480-1503
A hódoltság alatt az iszlám vallásjog szerint a keresztények, habár több tekintetben alárendelt helyzetben voltak, fejadó ellenében megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Több megszorítással kellett megküzdeniük, ám a gyakorlatban a helyi oszmán hatóságok nem lehetetlenítették el a keresztény egyházak életét. A török nem engedélyezte új templom vagy kolostor építését, sem a régiek kibővítését, és a török kincstár birtokán a barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni, ám a szerzeteseknek és a lakosságnak apró, gyakori karbantartással sikerült azokat megőrizniük.
„Kadik a hákimok példánya Musztafa, szegedi kádi!.
Jelen császári magas névjegyem alatt tudatom veled, hogyküldött leveledből a szegediek folyamodása, melyben a császári hódítás óta fenálló idők folytán megromladozott városi templomuk szükséges kijavítására engedélyt kérnek, megértettem. Egyúttal elrendelem, hogy mihelyt ezen magas parancsom hozzád érkezik, az ügyet igazságosan megvizsgáld, s meglásd, hogy úgy van-e a dolog amint bejelentetett, s valóban a hódítás óta áll-e fenn a templom, nem volt azóta újtva s szükséges-e a kijavítása? Ha mindezeket így találod, úgy a kért engedély ezennel megadatik. Azonban gondod legyen rá, hogy a kijavítás a meglevő terjedelemben, nagyobbítás nélkül történjék. Így értsd s e magas jegynek hitelt adj.
Kelt a zimonyi táborban 1041 Dzülkide 10-20 ( 1632 május 29-június 7).”
Kívül más kéz: Szultán Mehmet (Murád helyett) császári levele, hogy az egyház körül minden épületeket az üdőhöz képest megujtani”
Török levél 1644-ból
„Ezen tezkere így hangzik: Az alsó városiak az iránt folyamodnak, hogy szabad legyen templomukban négy-öt szál deszkát megújítani, mi kértökre meg is engedtetett.
Kelt 1045 Saban 1-10 (1636 január10-20)
Saban, szegedi kajmekán "
A szegedi vár, 1686
„Jelen sorok tartalma itt Következik: A szeged alsó város lakosai az iránt folyamodtak hozzánk, hogy miután nagy templomuk fedele s a templom melletti kelie (cellák) pusztuló félben vannak, ezek megfedésére s kijavítására engedélyt adjunk. Ezt ezennel meg is adjuk, oly feltétel alatt, ha a templomot nagyobbra nem építik, hanem a cellákkal együtt a régi alakhoz s terjedelemhez képest javítják ki Ebben tehát őket senki se gátolja.
Kelt 1050.Muharrem 20-30 (1640 május 12-22)
Hadni Ibrahim basa
szegedi vali „
A szerzetesek hamar kiismerték a rendelkezésükre álló lehetőségeket, a túlélés érdekében pedig jó kapcsolatokat alakítottk ki a felsőbb és a helyi hatóságokkal.
„ A parancs alább következik.
Musztafa a szegedi káza kádija.
Jelen hiteles kiadvány tartalma ez: A szegedi alsó városban lakó s ezen iratot előmutató Guardia és Paul nevű barát, továbbá Siha János, Vas István, Szántó Fábián, Látin Tomó s mások a törvényülés előtt megjelenvén, mindannyian azt állították, hogy a pokolbeli sátánok gyülhelyéül s kárhozatos ördögök fészkéül szolgáló fertelmes templomuk melletti papalîkok (paplak) az idő folyamán annyira megromladoztak, hogy kijavításuk több helyen szükségessé vált. Esedeznek ennélfogva, hogy a már kezeik közt levő fényes rendelethez képest a törvény részéről is engedhessék meg nekik ama szükséges javítások munkába vétele. Miután a törvényülés által azon barátlakok megvizsgálására kiküldött Szejdi Ali efendi visszaérkezvén, meggyőződése szerint arról tőn jelentést, hody a sürgetett javítás múlhatatlanul szükséges, a fennevezetteknél levő magas rendelet értelmében határozottan, hogy az említett templom melletti barátlakok meghagyatván eddigi alakjukban, nagyobbítás vagy feljebb emelés nélkül jelen törvényszerű engedély mellett kijavíthatók. Miről is az illetők kérésére ezen irat szerkeztetett s hogy szükség esetén előmutathassák, nekik ki is adatott.
Kelt 1055 Rebjütevvel 1-10 (1645 április 27-május 6-án)
Jelen voltak: Ali Celebi imán, Abdi Celebi khadimi ser’, Ibrahim basi, Siha János, Vas István, Szántó Fábián, Gekkért János.”
A ferencesek szegedi gvárdianjai a megszünt csanádi püspökség helynökeiként is működtek, és a szerzetesek pasztorációs tevékenységük során eljutottak a Felvidékre, a Bánságba, és a Délvidékre, de gyakran saját hivatalos ügyeik intézésére kértek menlevelet. Az alsóvárosi Ferences Rendház guardiánját 1644 a megszünt csanádi püspökség püspöki helytartóvá nevezték ki, s mivel székhelye Nagyszombatban volt, ettől kezdve a ferencesek rendszeresen följártak hozzá jelentést tenni.
„Jelen sorok értelme ez: szegedi lakos Losoczi Benedek és Márton pap, Tót Gyurka nevű kocsissal ügyes-bajos dolgukban Nagy Szombat nevű helyre utaznak. Hogy jártukban-keltükben az utakon s réveken velük találkozó moszlim gháziktól (vitézektől) bántásuk ne legyen, kértökre. Szükség esetén előmutatás végett, ezen vaszikát adtuk nekik.
Kelt 1064 Szemáziülakhir 20-29. (1654 május 8-17-én)
Ahmed miriliva „
I.Ahmed szultán. (Dimitrie Cantemir „Az Oszmán Birodalom Története” című munkájából.)
A ferencesek rendházának levéltára a török kori Szeged lakosságának valamint a szerzetesek mindennapi életének történéseibe is betekintést enged.
„ Mi alább következik megerősíttetik.
Ali Ben Musztafa szegedi kádi.
Jelen hüdset ( törvényszéki okmány) kibocsátására a következő dolog adott alkalmat: Devlet Mirza nevű tatár a törvényulés előtt megjelenvén, a szegedi várban lakó István és Mihály nevű barátok jelenlétében ily panaszt emelt:-
Nem régiben Bocskai Istvánnak, ki boldog véget érjen, segítségére voltam s midőn visszatértem, itt Szegeden az alsó városban telepedtem meg. Kevéssel ezután egy magyar szolgálóm megszökvén, gyermekemet is magával vitte. Kérésemre a szultán ö felsége által, kinek vágyai teljesüljenek, kinevezett mübasir Musze Mirza e miatt törvényes nyomozást végzett.
Midön a fent nevezett vádlottak ez iránt megkérdeztetének, azt felelték, hogy a városi lakosok a gyermeket a nádasban megtalálták s át is adták, a magyar szolgálót azonban nem látták. Erra a vádló azt állítá, hogy ő ama gyereket pénzen vette, de még ő eszt sehogysem tudta bizonyítani; addig a barátok előadásuknak eskű általi erősítésére hivatván fel, a nagy istenre s az evangéliumra megesküdtek. E tényállás írásba foglaltatott.
Kelt 1013 Dzülkide 10-20 (1605 március 30-április 9-én)
Jelen voltak: Haszán efendi, khatib, Alauddin efendi, naib, Hasszán terdsümán „
A ferencesek rendházának levéltára a török kori Szeged lakosságának valamint a szerzetesek mindennapi életének történéseibe is betekintést enged.
„ Mi alább következik megerősíttetik.
Ali Ben Musztafa szegedi kádi.
Jelen hüdset ( törvényszéki okmány) kibocsátására a következő dolog adott alkalmat: Devlet Mirza nevű tatár a törvényulés előtt megjelenvén, a szegedi várban lakó István és Mihály nevű barátok jelenlétében ily panaszt emelt:-
Nem régiben Bocskai Istvánnak, ki boldog véget érjen, segítségére voltam s midőn visszatértem, itt Szegeden az alsó városban telepedtem meg. Kevéssel ezután egy magyar szolgálóm megszökvén, gyermekemet is magával vitte. Kérésemre a szultán ö felsége által, kinek vágyai teljesüljenek, kinevezett mübasir Musze Mirza e miatt törvényes nyomozást végzett.
Midön a fent nevezett vádlottak ez iránt megkérdeztetének, azt felelték, hogy a városi lakosok a gyermeket a nádasban megtalálták s át is adták, a magyar szolgálót azonban nem látták. Erra a vádló azt állítá, hogy ő ama gyereket pénzen vette, de még ő eszt sehogysem tudta bizonyítani; addig a barátok előadásuknak eskű általi erősítésére hivatván fel, a nagy istenre s az evangéliumra megesküdtek. E tényállás írásba foglaltatott.
Kelt 1013 Dzülkide 10-20 (1605 március 30-április 9-én)
Jelen voltak: Haszán efendi, khatib, Alauddin efendi, naib, Hasszán terdsümán „
„Kerkaik! (körlevél)
Köztetek lakó Móricz György nevű alattvalónk Örzsébet nevű gazdasszonya vízért ment, lába megcsúszván a Tiszába esett s bele halt. E miatt a mürászek (levél) a ser (isteni származású törvény) értelmében oly meghagyással küldjük hozzátok, hogy a holt test megkeresésére az illető helyen mindannyian megjelenjetek a a vízből kivonván eltemessétek!.Ezen levél pedig mint temesszüköt megőrizzétek, s magatokat ehhez tartsátok. (év nélkül)
Ahmed, szegedi kádi”
(a török okmányok fordítását közölte: Szilády Áron, 1863)
Köztetek lakó Móricz György nevű alattvalónk Örzsébet nevű gazdasszonya vízért ment, lába megcsúszván a Tiszába esett s bele halt. E miatt a mürászek (levél) a ser (isteni származású törvény) értelmében oly meghagyással küldjük hozzátok, hogy a holt test megkeresésére az illető helyen mindannyian megjelenjetek a a vízből kivonván eltemessétek!.Ezen levél pedig mint temesszüköt megőrizzétek, s magatokat ehhez tartsátok. (év nélkül)
Ahmed, szegedi kádi”
(a török okmányok fordítását közölte: Szilády Áron, 1863)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése