DRAGULIA I.

Trapezunt 1461-es kapitulációja után Vlad Ţepeş és a Magas Porta konfruntációja elkerülhetetlen lett.

Vlad Ţepeş mint Pilátus.1463

Havaselve 1459-ben beszüntette a sarc és a devsirme fizetést (csak a harácsot fizette), ám a vajda (1) került minden más összetűzést a szultánnal. (2) Mehmed Nesri török történetíró szerint Vlad csak Trapezunt eleste után provokálta ki a török támadást.

„Mondják, hogy amikor Mohammed szultán a trapezunti hadjáratból Isztambulba visszatért,..Iszhák pasa panaszt emelt Iflak-oglu (3) ellen......Iflak-oglut a portához hivatta (a szultán)....nem sejtve a gyaur fortélyát...Hamza bég csakirdsi basit, aki Nigeboli szandsákbégje volt odaküldte....a Duna partjára ment és ott letáborozott......Kazîklî (nyársba húzó) vojvoda nevű átkozott éjfélkor átkelt a jégen és megtámadta Hamza béget. Sok muszlimot levágtak. Hamza béget elfogták, Junis béget vértanúvá tették. Hamza bég fejét...Magyarország királyához külte, ilyen üzenettel: „Tudd meg, hogy ellensége lettem a töröknek” Igy az egész világ megtudta, hogy ez a hitetlen ellensége lett a padisahnak”

Nem hiszem, hogy borzalmas vérmérséklete vitte volna Vladot a törökökkel való háború kikényszerítésébe. Nagyon rosszkor jött számára ez a háború, egy olyan pillanatban amikor az oszmán birodalom semmiféle kivülről jövő nyomásnak sem volt kitéve. Az 1459 őszén megtartott mantovai kongresszus sikertelen maradt, a perzsa-türkmén uralkodó, Uzun Hasan kisérlete, hogy európai szövetségeseket szerezzen kudarcba fulladt. Mátyás ekkor még kerülte a törökökkel való összetűzést, lefoglalta III. Frigyessel való konfliktusa és nyugati törekvései. A magyar király egyedüli konkrét intézkedése Erdély védelmének a megerősítésére irányult.

1460 októberében Vlad kiegyezett a szászokkal, és ezt a kiegyezést minden bizonnyal Szilágyi Mihállyal vagy Mátyással kötött szövetség előzte meg.(4) Ekkor jegyzi fel Chalcocondyles, hogy a szultán megtudta, Vlad „új dolgok után járna” és szövetséget kötött a magyarokkal.

„Minthogy ő a legyőzhetetlen Porta teremtménye volt, e cselekedete büntetendő vétekként rovatott fel” (Tursun bég )

A Magas Porta nem tűrte meg tovább a ”rebellis” vajdát, és Vladnak nem volt más választása, mint tiszta erőből támadni, válogatás nélkül kárt okozni a szultánnak.

 

 

Vlad Ţepeş mint Aegeas kormányzója. XV.századi festmény.

1462 március 4-én Pietro Tommasi  közli a velencei államtanáccsal, hogy Budán való tartózkodása alatt olvasta Vlad Ţepeş februári levelét (5), melyben a havaselvi vajda beszámolt Mátyásnak az oszmán hadaknak okozott komoly veszteségekről, és a magyar király Velecétől “denarii per subventione”-t kér a harcok folytatásához, majd május 27-én vázolja az Al-dunai helyzetet, és figyelmezteti Velencét egy el nem kerülhető szultáni támadásról. Tommasi II.Mehmed seregét kétszázezerre becsüli, és a támadás lehetséges irányát is megemlíti: Havaselve, Erdély vagy Nándorfehérvár. A szultán háromszáz hajót vonultatott fel a Dunán az álkelés meggyorsítására. Vlad intézkedéseit is taglalja. A Duna menti településeket kiürítette és felégette, a nőket és a gyerekeket a hegyekbe küldte, maga és csapatai a folyót vigyázzák. Még Budán is feltűnést keltett - írja a velencei követ, hogy Vlad senkitől sem kért segítséget.(6)

Tomassi állításának ellentmond Vlad februári levele, amiben Mátyás segítségét kéri, igaz ez jobbára figyelmeztetésnek hangzik. Havaselve elestével Erdély is számíthat a török támadásra. Veseni Lászlónak a dózséhoz írt leveléből is tudjuk, Vlad csaknem mindenhonnan kért segítséget, mert egyedül nem volt képes feltartóztatni a török hadat. (Vajvoda quotidie hic sollicitat ut adjuventur, quia solus tantos impetus sustinere non valet)

Domenico Balbi (Velence Konstantinápolyi követe) július végén csaknem teljes beszámolót küld Velencének II. Mehmet havaselvi hadjáratáról, Vlad portyázásairól, és arról, hogy a török had lakatlan, felégetett területre érkezett. A szultán visszavonulásra kényszerült, és július 11-én már Drinápolyban érkezett. Vlad a bojár ellenzék elől Erdélybe menekült.

„ Akkor, a 866-dik év (1462) tavasza beköszöntött, a győzedelmes zászlókat Iflak irányába lobogtatták....hadbontó lándzsás vitézek a Duna nagy vizén.....átkelvén, Iflak földje a szultán jelenlétével ékeskedett.....A kissebb rész amely megmenekült a dög vezérrel Magyarországba futott......Miután a bosszút végrehajtotta a hódító sah az ország kormányzását- zászlóval, karddal és övvel együtt az aljas nyomorult testvérének Radu vojvodának adta, aki kedvence vala” (7) (Tursun bég)

.............................

1.Történelmileg nem igazolható, csupán társítás alapján feltételezik, hogy Vlad 1428 és 1431 között született Segesvárott, a Paulini-házban. Itt lakott apja (mint havaselvi fejedelemjelölt) aki Luxemburgi Zigmond szolgálatában az Erdély és Havaselve közötti átjárókat felügyelte. Ezt a brassói tanácsbeliekhez írott szlavón nyelvű leveléből tudjuk. „ Io Vlad, vajda és úr. Írja Kegyelmességem, sok egészséget Brassó tanácsosainak. Ti is tudjátok, a Chezar (császár) megbízott, hogy őrizzem ezeket a széleket.” Zsigmond király 1431-ben bevete a Sárkány Lovagrendbe, és 1433-1437 között engedélyezte részére, hogy Segesvárott magyar királyi denárokat veressen. A haszonból a későbbi II. Vlad udvartartásának költségeit fedezhette. A dokumentumok három törvényes és egy törvénytelen fiát említik. Mirceat, Vladot (Ţepeş) és Radut (a Szép) valamint Dragomirt (Szerzetes Vlad), aki később trónkövetelőként lép fel.

Leszámítva egy korábbi kísérletét, Vlad Ţepeş 1456 április közepe után kezdte meg uralkodását.

(II.Vadislav megtámadta Fogaras várát, és Vlad csapatot kap Hunyadi Jánostól a havaselvi vajda megfékezésére. Ez április 6-a után történhetett, miután V. László a szebenieket Vlasdislav ellen küldte. Egy adománylevél bizonyítja, Vladislav április 15-én még életben volt, később a Târgşori harcokban vesztette életét vagy kivégezték. A krónikák szerint kard által halt.)

Vlad július 3-án már mint uralkodó biztosítja a brassóiakat, hogy megvédi őket egy esetleges török támadástól, szeptember 6-án pedig szerződésben hatázozza meg, a brassóiak védelmükért cserében, veszély esetén oltalmat nyújtanak számára. A barcasági szászok viszont már a következő év elején oltalmat Vlad trónkövetelő féltestvérének Dragomirnek (Caloger ille Dragomir) és pártütő bojárjainak adtak. Vlad Ţepeş március 14-én levélben kéri a szebeni patriciusokat és Budát, vonják meg Dragomirtól a támogatást. Feltehetően nem kapott igenlő választ, mert ekkor a barcasági szászokra szabadítja a poklot. Brutális büntetési módszere hamarosan hírhetté tette nevét. 1459-ben egy másik trónkövetelő, Dan (II. Vladislav öccse) is Erdélyben tartózkodik, Földvárról (Feldioara) írt levelében először használja a román DRACUL (az Ördög) megnevezést Vladdal kapcsolatban. „ ..ő az Ördög, akit Vlad vajdának mondanak...”

A Paulini ház. Segesvár

2. A szultán az adófizetés elmaradását nem biztos, hogy Vlad ellenséges magatartásaként ítélte meg, és ezért nem támadott azonnal. Mivel Mátyás titkos tárgyalásokba bocsátkozott a törökkel Don Juan de Carvajal, Sant Angelo püspöke révén, fennáll a lehetőség, hogy Vlad barcasági betörései a törökök szemében Mátyásra gyakorolt nyomásnak minősült és nem kívánt megtorlást.

3. Havaselvét nevezték a törökök Kara Iflak-nak.

4. Budáról a brassóiakhoz írt levelében (1458) Szilágyi Mihály kiváló úr-nak nevezi Vladot, és feddi a szászokat, mert számtalan provokációval váltották ki megtorlásait. Figyelmezteti őket, békében éljenek vele és embereivel, mert ha még támadják Vladot „mi nem fogunk közbelépni”.(A szászoknak Mátyással, de főként Szilágyi Mihállyal szemben kimutatott ellenégeskedései is szóba jóhetnek.)

5. „ Férfiakat és nőket, öregeket és fiatalokat öltem, Oblucica és Novoselo lakosait, ahol a Duna a tengerbe folyik, egész Rahovaig, amely Chilia mellett van, a Duna alatt egészen Samovit és Gigen helyekig. Megöltem 23.884 törököt és bolgárt, nem számolva akik házaikban égtek vagy azokat akiknek a fejét katonáim levágták.....Tehát Felségednek tudnia kell, hogy megbontottam a békét vele (a szultánnal).” (Giurgiu,1462 február 11)

6. Itt a velencei követ összetéveszt két támadást, éspedig Mahmud pasa májusi bevezető támadását és a tulajdonképpeni szultáni támadást. Mátyás nem igyekszik, július 15-én még Budán van, és csak november elején ér Brassóba. Ekkora a török hadjárat már véget ért és Vladot a pártütő bojárok elűzték.

7. Chalcocondyles szerint II Mehmet szerelmes volt Szép Raduba.”Cum amore ardens puerum vocaret ad coitum...Non multo post rediit in januas Regis eiusque concubinus factus ets”