“Engem a horvátoknál Zirindsiknek hívnak !” (Selaniki Mustafa Efendi leírása Szigetvár ostromáról)
Bouttats, Gaspar Bouttats: Szigetvár, rézmetszet, Antwerpen, 1686
Szulejmán 1566 augustus 5-én ért Sziget alá.(1)
„Környül fekszi Szigetet az török, nap enyészet felől az égbeli török fekszik, beglet-bégekkel egyetemben, császár pedig napkelet felől vagyon” (2)(Szalai Benedek levele)
Az ágyúzást már másnap, augusztus 6-án megkezdte a török.
„Tekéntetös nagyságos kegyelmes asszonyom.
Örökül való szolgálatomat ajánlom nagyságodnak
Ím ma vacsorakorban vinek babolchaiaj egy pribéket az mi fölséges császárunknak, mel pribék ü maga jütt az keresztényekhez Babolchára mára virradóvan.(....) Azt is mondja, hogy (.....) úgy lütték Zygethbűl az török császár sátorál, hogy egyiket mind elrontották; (.....) a zygetiek kiütöttek és hatvan töröket vittek bel Zygethbe és sátorokat is vittek bel; azt mondja, hogy az törököket Zryny uram ü nagysága mind nyársba vonatta az kapu előtt. (...) tegnal kezdték lüni, kedden szállott az császár Zygeth alá és szerdán kedték lüni.
Végre azt is mondja, hogy az ü urátúl azt hallotta, hogy ha esztendeig Zygeth alatt kell lenni az török császárnak, de addig el nem megyen alóla, míg meg nem veszi. (....)
Ezt is nyilván mondja az pribék, hogy Orozlán bassának, az ki Palota alall vót, Harsán hegye alatt vétette császár fejét és szömével reá nézett.
És azt mondja, hogy az égetésért és pusztétásér sokaknak vétette az császár fejét és kegyetlen halállal öleti érette.
Az fé legénynek neve, az ki törököt viszi, Balásházy Márton, Babolchán lakik; az probék azt mondja, hogy methlykei fi, Lywglyan felől való, midőn az ü országában vót, Mezarycz Gergel vót ott neve.
Ezt akarám te nagyságodnak tudtára adnom.(....)
Kanysán költ, 8. die Augusti 1566” ( Szalai Benedek levele az özvegy nádornéhez)
A török sem kegyelmezett az elfogott magyaroknak.
„....mind azon pánczérokban, ruhájokban, szablyájok oldalokok, a mikeppem fogták, mind azonképpen nyársban vonták üket; egy testes legény vörösben levén hogy igen reménkedett, sok pénzt is igér volt, de semmit nem használt, azt hiszem, hogy szegény Kwrtösy János volt. Zrény uram két janicsárt vonyatott volt nyárban, azért szenvedtek szegények.(....)
Költ Kanysán, szombaton szent Egyed nap estin (augusztus 31.) 1566
Nagyságodnak szolgája
Czány Akaczyws” (Csányi Ákos levele Nádasdyné Kanizsai Orsolyához)
„Környül fekszi Szigetet az török, nap enyészet felől az égbeli török fekszik, beglet-bégekkel egyetemben, császár pedig napkelet felől vagyon” (2)(Szalai Benedek levele)
Az ágyúzást már másnap, augusztus 6-án megkezdte a török.
„Tekéntetös nagyságos kegyelmes asszonyom.
Örökül való szolgálatomat ajánlom nagyságodnak
Ím ma vacsorakorban vinek babolchaiaj egy pribéket az mi fölséges császárunknak, mel pribék ü maga jütt az keresztényekhez Babolchára mára virradóvan.(....) Azt is mondja, hogy (.....) úgy lütték Zygethbűl az török császár sátorál, hogy egyiket mind elrontották; (.....) a zygetiek kiütöttek és hatvan töröket vittek bel Zygethbe és sátorokat is vittek bel; azt mondja, hogy az törököket Zryny uram ü nagysága mind nyársba vonatta az kapu előtt. (...) tegnal kezdték lüni, kedden szállott az császár Zygeth alá és szerdán kedték lüni.
Végre azt is mondja, hogy az ü urátúl azt hallotta, hogy ha esztendeig Zygeth alatt kell lenni az török császárnak, de addig el nem megyen alóla, míg meg nem veszi. (....)
Ezt is nyilván mondja az pribék, hogy Orozlán bassának, az ki Palota alall vót, Harsán hegye alatt vétette császár fejét és szömével reá nézett.
És azt mondja, hogy az égetésért és pusztétásér sokaknak vétette az császár fejét és kegyetlen halállal öleti érette.
Az fé legénynek neve, az ki törököt viszi, Balásházy Márton, Babolchán lakik; az probék azt mondja, hogy methlykei fi, Lywglyan felől való, midőn az ü országában vót, Mezarycz Gergel vót ott neve.
Ezt akarám te nagyságodnak tudtára adnom.(....)
Kanysán költ, 8. die Augusti 1566” ( Szalai Benedek levele az özvegy nádornéhez)
A török sem kegyelmezett az elfogott magyaroknak.
„....mind azon pánczérokban, ruhájokban, szablyájok oldalokok, a mikeppem fogták, mind azonképpen nyársban vonták üket; egy testes legény vörösben levén hogy igen reménkedett, sok pénzt is igér volt, de semmit nem használt, azt hiszem, hogy szegény Kwrtösy János volt. Zrény uram két janicsárt vonyatott volt nyárban, azért szenvedtek szegények.(....)
Költ Kanysán, szombaton szent Egyed nap estin (augusztus 31.) 1566
Nagyságodnak szolgája
Czány Akaczyws” (Csányi Ákos levele Nádasdyné Kanizsai Orsolyához)
Sziget ostromának tervrajza (az újváros és az óváros elfoglalása után)
Zrínyi, hogy ne veszítsen több katonát a hosszan taró ostromban, fegyújtatta az Új- és Óvárost, és visszavonult a várba.
„.... Duro aquel assalto des de las onze de la mañana hasta otro dio a medio a medio dia (...) Sabese que hastagora los turcos han dado al burgo de Ciquet siette assaltos porque el conde de Serin ha hechado dos hombres para hazerlo saber al emparador, y que ya de aqui adelante miraria de desamparar el burgo, temiendo que al defender muchos assaltos no perdiesse tanta gente que despues le faltaria para la defensa de castillo y fuerça principal – Az ostrom délelőtt tizenegy órától másnap délig tartott (...) Úgy tudjuk, hogy eddig a törökök hét ostromot intéztek Szigetvár városa ellen, amiért Zrínyi gróf két ember által tudatta a császárral, hogy a várost feladni szándékozikm nehogy a következő ostromban még több embert veszítsen s ezáltal a vár és a belvár védelem nélkül maradjanak.”
(Chantone spanyol követ jelentése, 1566 szeptember másodika)
A királyi had, Salm Echius gróf vezetése alatt, Komárom mellett táborozott, ám Szigetvár felmentésére nem történt semmi. Chantone már augusztus 10-iki jelentésében megírta II. Fülöp spanyol királynak: Bécsben az a vélemény, hogy Zrínyi ne onnan várjon segítséget, támaszkodjék csak önerejére, és bízzon az Istenben meg a télben.
Zrínyi, hogy ne veszítsen több katonát a hosszan taró ostromban, fegyújtatta az Új- és Óvárost, és visszavonult a várba.
„.... Duro aquel assalto des de las onze de la mañana hasta otro dio a medio a medio dia (...) Sabese que hastagora los turcos han dado al burgo de Ciquet siette assaltos porque el conde de Serin ha hechado dos hombres para hazerlo saber al emparador, y que ya de aqui adelante miraria de desamparar el burgo, temiendo que al defender muchos assaltos no perdiesse tanta gente que despues le faltaria para la defensa de castillo y fuerça principal – Az ostrom délelőtt tizenegy órától másnap délig tartott (...) Úgy tudjuk, hogy eddig a törökök hét ostromot intéztek Szigetvár városa ellen, amiért Zrínyi gróf két ember által tudatta a császárral, hogy a várost feladni szándékozikm nehogy a következő ostromban még több embert veszítsen s ezáltal a vár és a belvár védelem nélkül maradjanak.”
(Chantone spanyol követ jelentése, 1566 szeptember másodika)
A királyi had, Salm Echius gróf vezetése alatt, Komárom mellett táborozott, ám Szigetvár felmentésére nem történt semmi. Chantone már augusztus 10-iki jelentésében megírta II. Fülöp spanyol királynak: Bécsben az a vélemény, hogy Zrínyi ne onnan várjon segítséget, támaszkodjék csak önerejére, és bízzon az Istenben meg a télben.
Zrínyi kamarásának, Ferenac Črnko, Sziget 32 napjáról írt feljegyzése.
Szeptember 5-én Zrínyi védelmére már csak a belső vár maradt
„...Vékezetre, kegyelmes asszonyom, ezbe vagyon az dolog: Az janicsárok benn vadnak az palánkba (...) de ü azt mondja, hó leestéig mek nem vehetik, de én kegyelmes asszonyom, csak az Úristen tudja.”
(Csányi Ákos levele Nádasdynéhoz)
Zrínyi haláláról szeptember 11-én értesültek a Komáromi táborban.
„...Havendo lasciato di se nome grandissimo appresso tutta questa natione- nagy nevet hagyott maga után az egész nemzetnek” (Giacomo Soranzo követ jelentése Sziget elestéről)
(a leveleket közölte: Barabás Samu 1898-1890)
......................................
1. Csányi Ákos augusztus 31-ei levelében írja: „Szigetet hogy megszállotta, huszonhatod napja van”
2. A tábor közepén, Turbékon, a mai Sarlós Boldogasszony templom helyén. A jobb szárny a török temető alatt a tóig húzódott, a bal szárny Semlékhegyen volt.
„...Vékezetre, kegyelmes asszonyom, ezbe vagyon az dolog: Az janicsárok benn vadnak az palánkba (...) de ü azt mondja, hó leestéig mek nem vehetik, de én kegyelmes asszonyom, csak az Úristen tudja.”
(Csányi Ákos levele Nádasdynéhoz)
Zrínyi haláláról szeptember 11-én értesültek a Komáromi táborban.
„...Havendo lasciato di se nome grandissimo appresso tutta questa natione- nagy nevet hagyott maga után az egész nemzetnek” (Giacomo Soranzo követ jelentése Sziget elestéről)
(a leveleket közölte: Barabás Samu 1898-1890)
......................................
1. Csányi Ákos augusztus 31-ei levelében írja: „Szigetet hogy megszállotta, huszonhatod napja van”
2. A tábor közepén, Turbékon, a mai Sarlós Boldogasszony templom helyén. A jobb szárny a török temető alatt a tóig húzódott, a bal szárny Semlékhegyen volt.
