KERC

Az Olt partján a kerczi apátság romjai a mulandóságot magyarázzák. A szorgalmas ciszterciták mindig újraépítgették, de nem volt elég emberfeletti kötőanyag...

 

 

 

Annyi bizonyos, hogy a kerczi apátság, az egresi cisztercita rendház leánymonostora elválasztó szerepet töltött be Európa keleti és nyugati művelődése között, és hozzájárult a Kárpátokon belüli térségben a korai burgund gótika bevezetésében és stílusjegyeinek elhintésében. 

Alapításának ideje vitatott. Sok történész Imre király idejére, 1202-re teszi, ami véleményem szerint egy hibás következtetés eredménye. Az apátság első hitelt érdemlő említésével II. András 1223 november 30.-án kelt okmányában találkozunk Ez egy adománylevél, melyben Clericus Gocellinus, a Pontigny-i ciszterciták támogatója a király jóváhagyásával “monasterio de Kerch” -nek ajándékozza a kisdisznódi (Michelsberg) templomot a hozzátartozó birtokkal és annak jövedelmével együtt. Egyben II. András is megerősíti korábbi, Benedek vajda idején a kercieknek tett adományát.  A narrációban a király így szól : 

“Ehhez a privilégiumhoz hasonlóan véglegesítjük a földet amelyet annak a monostornak adományoztunk, és lelkünk orvoslására kivontuk azt az oláhok megművelési joga [excultam(1)] alól, és parancsunkra a hűséges és általunk választott Benedek által, abban az időben vajda, átadása megtörténjen (..pro remedio animae nostrae per fidelem et dilectum nostrum Benedictum tunc temporis Wayuodam assignari facientes.) Ennek a földnek a határa pedig az Alt (Olt) folyónál kezdődik, ahol a sziget van, Pyarpotok mocsara mellett fel egészen a bükkösig amit Nusebiknek neveznek, és le a bükkös határáig az Arpasnak nevezett folyóig.... et sic terminatur.” 

 

 

 

A birtokbeiktatást végző Benedek kétszer volt vajda, 1202 és 1206 között, majd 1208-tól 1209-ig, Imre király és II. András uralkodása alatt. Nem valószínű, hogy II. András egy, a testvére által alapított monostornak tett adományt saját nevében erősít meg. Ezt példáza egy 1208-ban kelt oklevelének a szövege, amelyben Imre adományát a szentkereszti apátságnak adott területek bírtokjogát testvérére hivatkozva erősít meg. ”Inde est, quod priuilegium a recolende memorie fratrenostro Rege uerbo ad nerbum presenti scripto duximus inserendum.” Következik Hemericus adománylevelének másolata amelynek megerősítő záradékában is megjelenik Benedicto Woywoda.

A kerci monostort minden bizonnyal Benedek második vajdasága idején, 1208 és 1209 között alapították. Azok a „törekvések” amelyek az alapítás dátumát mindenáron előbbre hozzák, összefüggésben lehetnek azzal a véleménnyel mely szerint III.Bélának Châtillon-i Annával való házasságát követően a ciszterciták a lehető legrövidebb időn belül már Erdély keleti részén is letelepedtek. 

A cisztercita rend szervezeti szabályzatában létezik egy 1208-ból származó bejegyzés: “Abbas Transylvanus qui per decem annos ad Capitulum non venit...(2) “. Az erdélyi apát tíz éve már nem jött a tanácskozásba, kötelessége lett volna évente megjelenni ott, ellenkező esetben tudta, hogy megfosztják rangjától. Az apát tehát már 1198-tól Erdélyben tartózkodott, de a szöveg tartalma kevés ahhoz, hogy bizonytékként értelmezzük, és nem is köthető szorosan Kerchez.

A monostor eredete abban a telepítési politikában keresendő, mellyel a magyar királyok már a XII. század végén Erdély délkeleti részét benépesíteni igyekeztek. Hozzájárultak az ország nyugati kapcsolatainak a kiépítéséhez, és II. Adrásnak Courtenay Jolántával kötött házassága is lehetővé tette a vallon kultúra elemeinek magyarországi megjelenését, ezáltal megerősítette a ciszterci rend szerepét Erdélyben. A kerci monostor építése több évtizeden át tarthatott és 1240-ben feltehetően még nem volt temloma.(3) A tatárjárás alatt a monostor csaknem teljesen elpusztult és vele a késő románkori elemek. Újraépítésével jelenik meg az úgynevezett korai burgund gótika Erdélyben.

 

A tatárdúlásban elszenvedett károkért V. István 1264-ben kiváltságokat ad Kercnek, melyet később 1272-ben megerősít (a szebeniekkel egyenlő szabadságot élveztek). Az apátság a kor egyik legnagyobb erdélyi egyházi épületegyüttese lett, tekintélye folytonosan emelkedhetett. Károly Róbert (1322 január 22.-én) különleges védelme alá veszi a monostort, tíz falut kap birtokba. Ezek lakosai felett az apát és a convent gyakorolta a bírói és büntetőjogot, a bírságból származó jövedelmek pedig a monostort illették meg. Nagy horderejű kiváltságlevél volt ez. Kegyvesztéssel, halálbüntetéssel fenyeget meg mindenkit aki az apát vagy a rendtagok személyét és jogait megsérti. A szebeni ispán kötelessége volt a kiváltságlevelet minden évben legalább egyszer felolvasni a lakosság előtt, azonkívűl az apátságot és javait fegyverrel is megvédeni a háborgatások ellen. Ez utóbbi kevésbé sikerült. 1343-ban majd 1352-ben a kerci apát sírva számol be a királynak a saját és szerzetes társai személyét, valamint a monostor vagyonát ért támadásokról. Az apátság a barcasági románok ( schismaticorum et olachorum) állandó támadásainak a célpontja lett. A király fenyegetései és Telegdi Csanád esztergomi érsek egyházi átka sem riasztják el az önkényeskedőket. A rablások, támadások és csete-paték tovább folytatódnak. Így van ez 1418-ban is amikor a monostor birtokain élő lakosságot a lázadás kórsága szállja meg, semmibe veszik az apátság jogait és szokásait (rebellionis calcaneo involuti contra iura et consuetudines privilegiatas praedicti monasterii). 

 

1359-ben Nagy Lajos kétszer is intézkedik a kerci apát kérésére és rendezni igyekszik a monostor és a plebis de Zeckat közti nézeteltérést. 1418-ban Zsigmond király Konstanczból utasítja Csáki Miklós vajdát, hogy ne terhelje adózással a monostor birtokait, és védelmezze azt a talmácsi várnagy túlkapásaitól (4), majd 1427-ben Lépes Lóránd al-vajda, György erdélyi püspök és Kusal Lachky János, a székelyek ispánjának az aláírásával csökkenti a talmácsi várhoz befizetendő adót. Ilyen erős világi és egyházi védelem mellett a hatalmaskodás már nem állt távol a kerczi apátoktól, a királytól kapott írott szó erejére támaszkodva egyre több viszály keletkezett a monostor és a szász telepesek között. Saját falvaikkal is meggyűlt a bajuk, mert nem ismerték el azok választott papjait. Amurad szultán barcasági betöréskor a monostor olyan károkat szenved, hogy Zsigmond király 1427-ben újra építteti a szebeniekkel. 1439-ben Mihály apát lemond és levelében megemlíti, hogy 24 évi kormányzása során a monostor mennyit szenvedett a törökök és a románság támadásaitól „et a Turcis et a Valachis ac aliis crucis Christi inimicis”. Öt év elteltével a törökök ismét feldúlják, de a szebeniek most már a király 1453-ban írt sürgető levelére sem kezdik meg a lerombolt épületrészek kiépítését. Nem sok idő maradt hátra míg az apátság végleg “eltöröltetett”

Az árgyasi címzetes püspök, a bécsi származású Rajmund ( Bärenfuss ) volt a kerczi monostor utolsó apátja. A hatalmaskodó, világfi szerzetes az apátságot teljesen elhanyagolta. Falvai a törökök és a szkizmatikusok támadásai ellen már nem találnak védelmet és közbenjárót az apát személyében. A monostor birtokain élők 1448-ban kénytelenek külön gondnokot választani jogaik védelmére. Mátyás király 1469-ben Pozsonyból figyelmezteti az apátot, majd Bártfán 1474 február 27-én kiadja a rendeletet az apátság eltörleséről. Javait a szebeni főtemplomnak adományozta, és meghagyta a szebenieknek, hogy Kerczen minden csütörtökön istentiszteletet kötelesek bemutatni.(5) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 ........................................................................
1. „Item etiam confirmamus in praesenti priuilegio terram, guam prius eidem monasterio contuleramus excultam de Blacis....

Rengeteg tintát használtak el, tanulmányokat és könyveket írtak a „ terram... exempta/ excultam de Blacis” szöveggel kapcsolatban. A román ( és sok magyar) történészek II.András 1223-ban kelt oklevelének ezt a részét tartják az első írott bizonyítéknak, hogy a Barcaságban és Fogaras környékén a románok abban az időben, mint őslakosok földjoggal bírtak, vagy legalábbis a föld jogszokás szerint őket illette. Az exempt szó azt jeleni: valamit kivenni valakinek a jurisdikciója alól, valamilyen kötelezettség alól felmenteni. Az én általam ismert latin szövegben viszont az excultam szó szerepel, ami megművelést jelent, tehát az apátságnak adományozott királyi birtokon élő román telepeseknek a föld megművelésére ( erdőírtás, állattartás) volt joguk és nem magához a földhöz.

( Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy az általam ismert átirat hibás, az eredeti okmányt nem láttam !).

2. „ Abbas Transylvanus, qui per decem annos ad Capitulum non venit, cum anno praeterito preceptum ei fuerat, a Capitulo ut veniret, usque ad Pascha Cistercium veniat, alioquin sciat se esse”

3. IV Béla 1240 március 17.-én kelt okmányában négy, a ciszterciek birtokában levő templomot említ. Castrum Sancte Marie (Földvár), Mons Sancti Petri (Barcaszentpéter), Mons Mellis ( Méz Hegy- Szászharmány) és Tartilleu (Prázsmár)

4. Zsigmond kiváltságlevelében megemlíti, hogy az apátságban elődei, régi magyar királyok nyugszanak.” quod per nostros predecessors reges utputa Hungarie celeberrime fundatum existit, quorum eciam corpora ibidem existunt”

5. „A certis retroactis temporibus iidem ex disoluta vita, et pravis actibus abbatum monasterii de Kertz... displicuit etiam vehementer nobis, magna desolatio ipsius abbatiae, quam propter labefactatos mores, et vitam reprobam, incuriamque abbatum suorum et eam incolentium, tam in structuris et aedificiis, quam in possessionibus et praediis, nec non rebus ad divinum cultum pertinentibus suscepit... abbatiam igitur... ad praeposituram ecclesiam beatae Mariae virginis in praetacta civitate nostra Cibiniensi fundatae in perpetuum duximus annectendum”