1552. március 13-án kelt Szondy Györgynek, a drégelyi vár kapitányának levele a Magyar Kamarához.
Szondy Györgyöt Várday Pál esztergomi érsek nevezte ki várkapitánnyá. Ekkor Drégely még érseki vár volt, akárcsak Saágh és Érsekújvár, csupán a prímás halála után lett Szondy királyi várnagy. Helyzete már a kezdetektől kilátástalan volt.(1) A helyőrség kis létszámú, a vár megerősítésére nincs pénz, és emberei fizetéséért magához I. Ferdinándhoz kénytelen fordulni Szondy.(2) A vár védműveinek kijavítását vagy a kellő felszerelést sőrgető panaszos levelei nem találtak meghallgatásra. A török vész hírére a király csupán negyven gyalogot fogadott fel Drégely számára.
“Significamus vobis nos pro meliori et conservatione et munitione arcis Dregel guadraginta milites pedites in stependium nostrum conduxisse, quos ibidem in Castro interteneri commisimus”
1552-ből fennmaradt egy hivatalos értesítés a vár helyzetéról. Eszerint a vár falai romosak, javítást kívánnak mert oltalmazni őket képteleség. Írója megemlíti, nem volna-e jobb lerombolni és új várat építeni. A várban nyolcvan katona volt.
“Equites (lovas)…16, Pedites (gyalog)…60, Bombardarii (tüzérek)...1, Vigilatores (őr)..3 ”
(Ez a létszám bővült ki a király által felfogadott 40 zsoldossal, és a Selmeczbányáról érkezett 26 emberrel.)
Ugyanezen év április 11-én Szondy emberei még nem kapták meg a pozsonyi kamarától a fizetésüket, a vár sem lőszerrel, sem ólommal, sem hadiszerrel nem rendelkezik. Sbardellati, váci püspöknek hadiszerekre “nincs pénze”, s habár Thúrzó Ferenc, nyitrai püspök kőművest küld, Szondi sem ágyút, sem tüzéreket nem kapott. Egy július 1-jén kelt levélből tudjuk, hogy végre Thúrzó elindított némi hadiszert, és egy megjavított tarackot Drégelybe, de kétséges megérkezett-e.(3) Bekefalvay alkapitány az ostrom előtt távozott a várból (4), Szondy a legcsekélyebb támogatás nélkül, kevesebb mint százötven védővel várta a törököt.
Feleség vagy gyerek nem maradt Szondy György után. A megmaradt dokumentumok ezt bizonyítják. Elmaradt háromhavi zsoldjáért az örökösök I.Ferdinándhoz fordultak. Kérték, hogy hősi halálát a trón fizesse meg.
“Nos itaque considetantes praedicti quandam Zondy nobis et Regno nostro Hungariae contra Christiani nominis hostem strenua praestata servitia, in quibus etiam occebuit.. ”
Kik voltak ezek az örökösök, nem tudjuk Név szerint egyedül testvérét Szondy Jakabot említi egy királyi rendelet. Jakab 1554 novemberében személyesen ment Bécsbe, és a királytól száz forint évdíjat kapott, erre Thúrzó püspök biztosító levelet állított ki nevére.
“…Regia accepta humili suplicatione circumspecti Jacobi Zondy, considerate etiam fidetitate egregii quondam Georgii Zondy fratris carnalis ipsius Jacobi…”
Később megvonták tőle az évdíjat, nem tudni mi okból. Miksa főherceg 1562-ben a kamaránál érdeklődik milyen jogcímen kapott Szondy Jakab kegydíjat, majd ismét megadja neki, ám jószág nélkül, szegénységére, gyermekeire és testvére hősiességére való tekintettel.(5)
………………………………
1. Váradi Pál 1549-ben bekövetkezett elhunyta után, az érseki vagyon jövedelmét hosszú ideig a királyi kincstár kezelte. Míg az 1549 október-decemberre vonatkozó számadások (Summa solutionis arcium Dregel, Saagh et Novi Castelli) felsorolják a várak fentartására (a helyőrség fizetése, lőpor és puskavásárlás, stb) fordított összeget, az 1552 évi ostrom előtti beírás (3,253 ft.és 34 dr.) mutatja, hogy Drégelyt fizetetlen embereivel védte Szondy.
2. Ferdinánd 1550 május 28-án kelt leveléből (melyben elrendeli a drégelyi tisztek valamint katonák fizetésének a kiutalását), megismerhetjük egy pár végvári vitéz nevét : Moré Márton, Dalmady András, Kéry Pál és Henz Ferenc. 1550 júliusban Bekefalvay alkapitány, 3 tizedes, 4 őr és 32 gyalog képezték Drégely vára állandó helyőrségét.
3. Thúrzó valamint Rózsa Pál, a körmöcbányai pénzverőházak főfelügyelőjének leveleiből kitűnik mennyire “nehézkes” emberektől függtek a kissebb végvárak még végveszély esetén is. (Rózsa két, Szondynak küldendő kötél ügyében is a pozsonyi kamarához fordult)
4. Az alkapitány távozását sokan többféleképp magyarázták, egyesek szerint kinnrekedt a várból, mások megfutamodásnak ítélték meg. Sbardellati váci püspök Léváról írt leveléből egy harmadik magyarázat tűnik elő. Habár Bekefalvayt már 1550-ben mint alkapitányt említik a dokumentumok, a püspök és a kamara is tudta, hogy vele szerződést senki sem kötött, és Sbardellati sürgeti Bekefalvay helyzetének a rendezését, nehogy az alkapitány távozzék a várból.
5. A kegydíjat a pozsonyi kamara fizette. A számadásokból nyomon követhetjük a kifizetéseket.
“ 1554. Jacobo Zondy 10 frt.
1555. Provisio Jacobo Zondy cujus frater in arce Dregel occisus est pe turcas. 15 frt.
1556. (………………….).134 frt.
1558-1559 (……………) 206 frt.
1565.(……………… ….) 56 frt.
1566.(…………………..) 95 frt.”
Az 1571-es kimutatásban már nem szerepel Szondy Jakab neve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése