“...Andrásnak Skuthia [eilechen] jutott…Ezeket Origenes mondja Kommentárok a Teremtéshez című III. könyvében…” - így ír Eusebios Ekklésiastiké historia (III K.I,1) című könyvében arról a vidékről ahol András apostol térítő tevékenységét végezte. Az eilechen szónak több jelentése is van :„megkapni”, „elnyerni” (pl.sorshúzással), „kiérdemelni”. Eusebios nem mond többet, és ez is csupán a hagyomány szava. Nem tudjuk, hogy az apostolok milyen kritériumok alapján osztották fel egymás között a missziós területeket.
Nagyon nagy kiterjedésű területet értettek abban az időben Skytia alatt, a Fekete-tenger északi vidékétől a Kaukázusig, bizonytalan északi határokkal, Scythia Minor névvel pedig az Al-Duna vidékét, a mai Dobrudzsát illették, valamint Moldovát a Dnyeszter folyóig. Az ortodox hagyomány úgy tudja, hogy a protokletosz (1) András egy ideig a Fekete-tenger partján, Dobrudzsában hirdette az igét az itt élő őslakosságnak, valamint a görög és a római kolonistáknak .Nem messze az ókori Tomistól (ma Konstanca), Corvin Iános község határában van egy kis barlang, amiről a nép úgy tartja, hogy ott élt András apostol míg ezen a területen térített.
A Szent András barlangtemplom
K.u.180 körül írja meg “Autolic-hoz” című három hitvédelmi munkáját Antiohiai Teofil, de még nem tesz említést András térítői munkásságáról. A kereszténységnek a szarmaták, a dákok és a szkíták körében való korai elterjedéséről (2) Tertullian a II.század végén ír (Adv. Judaeos,7), de őt ebben a kérdésben sokan megkérdőjelezték, mert írásai apologetikus (hitigazoló) karakterrel bírnak, és ezáltal szélsőséges jellegűek. Ezt a nézetet látszik megerősíteni az a tény, hogy Origenes a Máté Evangéliumához írt kommentárjában, ami körülbelül ugyanebben az időben született, ezeket a népeket úgy említi, mint akik még nem ismerik az Evangéliumot.(3) András apostoli munkásságáról több apokrif írás-emlék is fennmaradt. (Egy Andrásnak tulajdonított Evangéliumot már a VI. századtól apokrifnek tekintettek). Az András Cselekedetei nagyon sok részletet közöl az apostol életéből, de ezek történeti hitelessége kérdéses. Ezt írta át, kihagyva belőle azokat a részeket amiket eretneknek ítélt, Tours-i Szent Gregoriusz (538—597) “Liber de miraculis Beati Andreae Apostoli”című könyvében. De olyan írás is napvilágot látott, amelyik Adrás és Mátyás apostolokat a kannibálok (myirmidonik) és fantasztikus események közé helyezi.
Ami ma egyedül hitelesnek látszik az Eusebios vallomása, és ez alapján ítélve kevés a valószínűsége annak, hogy András apostol eljutott Dobrodzsaba. De az igehírdetés igen. Az első hiteles említést keresztény szkítákról ugyancsak Cézáreai Eusebiosnál találjuk. Konstantin császár életrajzában megemlíti, hogy a niceeai zsinaton (K.u.325) résztvevők közül “a szkíta sem hiányzott”. A nevét sajnos nem említi. Az első tomisi szkíta püspök, akinek a nevét (4) ismerjük I.Teotim (K.u.390-407). Hermias Sozomenus azt írja róla, hogy hosszú hajat viselt és úgy élt mint a filozófusok. Szent Jeromos is megemlékszik róla. (5)
A kereszténység korai századaiból sok régészeti lelet, főleg sírfelirat került elő Dobrodzsában. A nevek után ítélve a legtöbb keresztény görög volt, de sok a római és gót is. Még turáni eredetű neveket is találunk (6)
A III.század első feléből fennmaradt görög nyelvű felirat arról tanuskodik, hogy a lakosság körében lassan terjedt a kereszténység. Voltak családok amelyeknek nem minden tagja vette fel a kerestséget. Egy Hylas nevű férfi arról kesereg, hogy fiát, Hermogene-t eltemette, de felesége nem nyugodhat a fiuk mellett mert megváltoztatta a szokását (doxa). A IV.századtól már nagyon elszaporodnak a keresztény szimbólumok. Galambot, halat, Krisztus monogramot, pálmalevelet láthatunk nagyon sok sírkőn, de gyakran megjelenik a feltámadás ígérete is. ”Crux mort(is et) resurect(ionis)" – A halál és a feltámadás keresztje- .
András apostol kereszthalálának emlékét őrzi az "andrás kereszt", viszont a templomi festészetben a X formájú kereszt csak a VII. században jelenik meg, a vallásos irodalomban pedig még később, a XIV.században.
……………………………………
1. Elsőként elhívott
Ami ma egyedül hitelesnek látszik az Eusebios vallomása, és ez alapján ítélve kevés a valószínűsége annak, hogy András apostol eljutott Dobrodzsaba. De az igehírdetés igen. Az első hiteles említést keresztény szkítákról ugyancsak Cézáreai Eusebiosnál találjuk. Konstantin császár életrajzában megemlíti, hogy a niceeai zsinaton (K.u.325) résztvevők közül “a szkíta sem hiányzott”. A nevét sajnos nem említi. Az első tomisi szkíta püspök, akinek a nevét (4) ismerjük I.Teotim (K.u.390-407). Hermias Sozomenus azt írja róla, hogy hosszú hajat viselt és úgy élt mint a filozófusok. Szent Jeromos is megemlékszik róla. (5)
A kereszténység korai századaiból sok régészeti lelet, főleg sírfelirat került elő Dobrodzsában. A nevek után ítélve a legtöbb keresztény görög volt, de sok a római és gót is. Még turáni eredetű neveket is találunk (6)
A III.század első feléből fennmaradt görög nyelvű felirat arról tanuskodik, hogy a lakosság körében lassan terjedt a kereszténység. Voltak családok amelyeknek nem minden tagja vette fel a kerestséget. Egy Hylas nevű férfi arról kesereg, hogy fiát, Hermogene-t eltemette, de felesége nem nyugodhat a fiuk mellett mert megváltoztatta a szokását (doxa). A IV.századtól már nagyon elszaporodnak a keresztény szimbólumok. Galambot, halat, Krisztus monogramot, pálmalevelet láthatunk nagyon sok sírkőn, de gyakran megjelenik a feltámadás ígérete is. ”Crux mort(is et) resurect(ionis)" – A halál és a feltámadás keresztje- .
András apostol kereszthalálának emlékét őrzi az "andrás kereszt", viszont a templomi festészetben a X formájú kereszt csak a VII. században jelenik meg, a vallásos irodalomban pedig még később, a XIV.században.
……………………………………
1. Elsőként elhívott
2. Tertullian - “Et Gallarum diversae nationes et Brittanorum inaccesa Romanis loca, Christo vero subdita, et Sarmatarum et Dacorum et Germanorum et Scytharum et abditarum multarum gentium et provinciarum et insularum multarum nobis ignotarum et quae enumerare minus possumus"
3. Origenes – “ Quid autem dicamus de Brittianis aut Germanis, qui sunt circa Oceanum, vel apud Barbaros, Dacos et Sarmatos et Scythia, quorum plurimi nondum audoerunt Evanghelii verbum, audituri sunt autem in ipsa saeculi consumatione?”
4. Teotim a szerzetesi neve volt, az eredeti nevét nem ismerjük
5. “ Theotimus, Scythiae Tomorum episcopus, in morem dialogorum et veteris eloquentiae breves commaticosque tractatus edidit. Auio eum et alia scribere “ De viris illustribus, CXXXI .
6. Egy keresztény szimbólummal ellátott síkő “Tzeiuk és fia Atala” nevét őrzi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése