A bizánci-magyar viszony 958-ban ellenségesre fordult. Az ausburgi kudarcot követően a magyarok Dél-Európában folytatták portyáikat, Makedóniában és Thrákiában, egészen Thesszalonikéig nyomultak előre. (Thesszaloniké vidékéről a magyarok ötszáz görögöt „hajtottak el” magukkal - jegyezte fel Luitprand cremonai püspök, aki mint I. Ottó császár követe volt Byzantionban). Ennek következményeként a szerzetesi „utánpótlás” akadozhatott, és ez visszavetette a magyarországi keleti hittérítést, ami ha nem is szünt meg teljesen, de elszigetelődhetett.
Az arabok ellen védekező Bizánc követelte I Péter bolgár cártól, hogy hiúsítsa meg a magyaroknak a Dunán való átkelését, ám a bolgárok egyedül nem voltak képesek feltartóztatni vagy visszaverni a magyarok seregeit, és kiegyezésre vitték a dolgot. „ A minap kértem tőled segítséget, és nem adtál: most miután akaratom ellenére békét kötöttem, azt kívánod, hogy bontsan fel azt és fegyvert fogván szerencséltessem magam”-írta I. Péter 965-ben II. Nikephoros Phokas császárnak. A magyar-bolgár kapcsolatok kedvezően alakulhattak az elkövetkező időkben, hisz a bolgárok követei magyar területen keresztül jutottak el Quedlinburgba, Ottó „zsinatjá”-ra 973-ban, és az időközben visszafejlődőtt térítési kisérletek is újra megindulhattak.
A bizánci birodalom és a bolgárok között zajló hosszú háború kimenetele az lett, hogy az Al-Duna vidéke és Kelet-Bulgária görög fennhatóság alá került, Vidin elfoglalását követően pedig a Bizánci Birodalom közvetlen területi érintkezésbe került a Bánsággal.
Az arabok ellen védekező Bizánc követelte I Péter bolgár cártól, hogy hiúsítsa meg a magyaroknak a Dunán való átkelését, ám a bolgárok egyedül nem voltak képesek feltartóztatni vagy visszaverni a magyarok seregeit, és kiegyezésre vitték a dolgot. „ A minap kértem tőled segítséget, és nem adtál: most miután akaratom ellenére békét kötöttem, azt kívánod, hogy bontsan fel azt és fegyvert fogván szerencséltessem magam”-írta I. Péter 965-ben II. Nikephoros Phokas császárnak. A magyar-bolgár kapcsolatok kedvezően alakulhattak az elkövetkező időkben, hisz a bolgárok követei magyar területen keresztül jutottak el Quedlinburgba, Ottó „zsinatjá”-ra 973-ban, és az időközben visszafejlődőtt térítési kisérletek is újra megindulhattak.
A bizánci birodalom és a bolgárok között zajló hosszú háború kimenetele az lett, hogy az Al-Duna vidéke és Kelet-Bulgária görög fennhatóság alá került, Vidin elfoglalását követően pedig a Bizánci Birodalom közvetlen területi érintkezésbe került a Bánsággal.
I. Péter bolgár cár plombája (1)
A történettudomány Géza fejedelemhez köti a kereszténység fölvételét, a krónikák és a legendák pedig arról szólnak, hogy a magyarság Adalbert prágai püspöktől és a német papoktól vette át a kereszténységet, viszont nyelvünk egyházi terminológiája másról „árulkodik”. Habár Géza udvarában nyugati papok is serénykedtek, a kereszt (krbst), a malaszt (milost), a zsolozsma (služba), a szövétnek (svetnik) és a karácsony (kračun) szavunk a görög szertartású szláv népek közvetítésével honosodott meg a magyar nyelvben (Melich János: Szerb jövevényszavaink). Itt keleti orientációt, a keleti kereszténység szerinti térítés időben való elsőbbségét érezhetjük, és az orodoxiának azt a sajátosságát, hogy a térítés és a szertartások a nép nyelvén, esetleg egy „keverék”nyelven folyhattak, és így ezek a szavak könnyebben kerültek be a beszélt nyelvbe.(2)
Térítés a IX.században. Miniature.(Kopasz Károly második bibliájának nevezett kézirat)
Párizsi Nemzeti Könyvtár
Géza országa a kezdeti keleti térítés réven Bizánchoz kapcsolódott, sajátos geopolitikai helyzetében viszont Nyugat-Európára volt utalva, és kénytelen volt valamennyi szomszédos tartománnyal béketárgyalásokba kezdeni, feloldani a harcos politika okozta ellenséges hangulatot, „noha azelőtt sosem telt kedve ilyesmiben”. (Szent István nagyobbik legendája) Nyugat felé fordulása alapvetően politikai kérdés volt, ám ez együtt járt a latin rítusú kereszténység vállalásával.
Géza fejedelem esetében pertinensebb ha különbséget teszünk térítés és megtérítés között, valamint számba vehesszük azt is, hogy az egyházi hatás keleti formája utat talált ugyan Géza országába, ám a nyugatiak Géza „passzív” szerepét és a keleti rítust „pogány”-nak értékelték már a római és a bizánci egyházak között megtörtént szakadás előtt.(3) Ez beilleszthető abba a versenyszellembe (vagy inkább „mérkőzésbe”) ami a latin és a görög egyházak között élt.
Géza fejedelem esetében pertinensebb ha különbséget teszünk térítés és megtérítés között, valamint számba vehesszük azt is, hogy az egyházi hatás keleti formája utat talált ugyan Géza országába, ám a nyugatiak Géza „passzív” szerepét és a keleti rítust „pogány”-nak értékelték már a római és a bizánci egyházak között megtörtént szakadás előtt.(3) Ez beilleszthető abba a versenyszellembe (vagy inkább „mérkőzésbe”) ami a latin és a görög egyházak között élt.
Krisztus megáldja VII. Konstantinos császárt.
Elefántcsont. Puskin Múzeum.
A keleti kereszténység további térhódításának bizonysága a Maros vidéket birtokló nagyúrnak, Ajtonynak a görög szertartás szerinti (bemerítéses) megkeresztelése. (4) Ajtony származását tekintve Anonymus keveset mond (5), mint Glad vezér ivadékát említi (aki nem lehetett sem kun, sem bolgár vagy blak, mert ezek a népek csupán segítették harcaiban Gladot) A Gellért-legendának köszönhetően sem tudhatunk meg többet Ajtonyról, csupán dominiumát és megkeresztelkedését írja le. A Körösök vidékétől, egészen az erdélyi részekig, egészen Bodonyig, a Szörénységig minden az ő hatalma alatt végződött-„ Serviat namque eidem viro (Achtum) terra fluvio Keres usque ad partes transilvana et usque in Budin et Zeren, quae omnia sub sua potestate concluserat.” Ajtony, az önnáló politikát folytató úr, megkeresztelkedik (ritum Graecorum in civitate Budin fuerat baptizatus), hatalmat kap a görögöktől és Marosvára előtt, Keresztelő Szent János tiszteletére monostort épített, „s abba apátot helyezett görög szerzetesekkel az ő törvényük és szertartásuk szerint - constituens in eodem Abbatem cum monachis Graecis juxta ordinem et ritum ipsorum”(6) (Szent Gellért nagyobb legendája) A monostor építésével, a görög szerzetesek támogatásával Ajtony saját és domíniuma számára igyekezett biztosítani a görög pártfogást, nem beszélhetünk megtérésről, csupán politikai számításról. II Vazul görög császár segítségével még jó ideig ellenállhatott István monarchikus egyesítési törevéseinek
Csanád vára 1697-ben. Marsigli rajza
Ajtony váráról (7) és kolostoráról nagyon kevés információ maradt. A Gellért-legenda szerint a görög szerzeteseket Csanád vezér áttelepíti, a monostorba pedig latin szerzetesek érkeznek. Hogy miért terjedt el a köztudatban az áttelepítessel kapcsolatban Oroszlámos neve, nem tudom. A legenda szövege szerint a keleti szerzetesek Crasanum-ba költöztek, ez pedig a Krassó vidék.
1868-ban, a XIII.századtól oklevelesen említett csanádi székesegyház alapjai alatt, Rómer Flóris egy X. századi, belső karéjokkal tagolt görög rítusú rotonda alapjait fedezte fel. Az 1987-es ásatások kiderítették, hogy egy hatkaréjos bizánci eredetű körtemplomról van szó, ami a közelben épült kiszombori templommal mutat hasonlóságot.
A kiszombori rotonda metszete
Ugyancsak Rómer Florisnak köszönhető az alámerítéssel történő keresztelésre alkalmas keresztelő medence feltárása is (ez a mai plébánia templom szentélye alatt van).(8) 1030-ban, amikor Gellért püspök az ország különböző monostoraiból való szerzetesek kisértében megérkezett Marosvárra, ezt a rotondát használhatta missziós munkájához, majd a rotondától délre felépítette a Szent György-monostort (a legenda így nevezi) feltehetően 1036 és 1042 között.
A csanádi templom alaprajza.(Középen-Nx és p: az Ajtony korabeli keresztelő medence)
A régészeti bizonyítékok arra mutatnak, hogy amikor a magyarság hivatalosan is felvette a nyugati kereszténységet, az új egyházi szervezetek tulajdonképpen a már meglevő, keleti rítusú alapítások folytatásai lettek. (Ez a mondatom rendkívül rokonszenvetlen lesz egyesek számára. A magyarság többsége hajlamos a görög-keleti szláv kereszténység értékeit a feledés süllysztőjébe rakni, és ennek forrása elsősorban az, hogy egyes román történészek rendkívül agresszívan és célzatosan hangoztatják a kontinuitás elméletet.)
1. A plomba egy bőrből készült pénzeszacskón volt, amelyben I. és II. Romanos valamint II. Konstantinos bizánci császárok pénzeit találták meg. Feltehetően egy uralkodói kifizetést eszközöltek volna vele. 22,8 mm átmérőjű pecsét előlapján az IhSuS XPI felirat látható, a hátlapon Peter cár és felesége Eirine portréja látható.
2. Arról, hogy a szertartások és a prédikációk nyelvét a tömeg is megérthette egy kései, nagyon rövid, ám nem elhanyagolható mondat tanúskodik. Az úgy nevezett Szent István tövény (I.19.) kimondta, hogy aki a templomban beszélget és nem hallgatja a Szentírás fölolvasását, az idősebbeket kikergetik, a fiatalokat megostorozzák és lenyírják a hajukat. Ha figyelni kellett az elhangzottakra, a prédikáció mindenki számára érthető, élő nyelven szólhatott. A szláv nyelvű liturgia X. századi használatára vonatkozó megerősítés Szent Gellért püspök egyetlen ránk maradt latin nyelvű művének szövegéből (IV. fejezet) is kiolvasható.” Nam quorumdam, nisi fallor, intentio est, quo ecclesiastica virtus, suffragantibus Metodianistis, atque dignitas apud nos circa hereticorum libitum tota quandoque infirmetur - Vannak egyeseknek, ha jól értem, akiknek az a szándékuk, hogy a metodianisták segítségével az egyház érdeme és méltósága nálunk az eretnekek kedve szerint teljesen elerőtlenedjen.” Gellért püspök Deliberatio Gerardi Morisenae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum ad Isingrimum Liberalem című műve jelenleg a Müncheni Nemzeti Könyvtár tulajdona (CLM 6211).
3. A quendlingurgi gyűlést 973. „X calendae April”(március 22-én) husvétján tartották, ekkor 12 magyar küldött is megjelent.Ezt a követjárást Géza talán jelnek szánta, a római egyház javára a görög egyháztól való elfordulása jelének. Ám a császár már „Nonis Mai” meghalt Magdegurgban, és ezután a vallási vonatkozásában nagyon aktív Theophanu, II. Ottó császár felesége tartott húsvéti gyűléseket, de magyar küldöttek megjelenéséről többé egyetlen esetben sem esik szó. Géza térítő püspöke, Bruno is elhagyta az országot, a „barbar” magyarok meg be-be törtek, a keresztény egyházak javai fosztogatták. Egy korabeli forrás a mersenburgi Thietmar Krónikája (hozzávetőlegesen 1008 táján) Satoltra hárítja a görög szertartás szerinti kereszténység megalapítását ”....vezetése alatt kezdődött el a keresztény hit, de pogánysággal vegyült össze a beszennyezett vallás, és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál ez a tétlen és bágyadt kereszténység”, és Géza feleségét Beleknegini néven említi „Uxor autem eius Beleknegini, id est pulchra domina slayonice dieta – „ azaz szlávul mondva szép úrasszony, pedig mértéktelenül ivott, és katona módjára ülve meg a lovat egy embert hirtelen haragjának túlzott hevességében megölt. Jobban tenné e beszennyezett kéz, ha orsót forgatna, s őrjöngő lelkét türelemmel megfékezné." Egy szász krónikaíró miért használt volna szláv melléknevet egy magyar asszonyra vonatkoztatva?. Géza keresztény lengyel-szláv feleségére érthette? „ Mesco habuit sororem nomine Adilheidem, quam Yesse rex Ungariae accepit in uxorem, que cum esset christiana, virum suum Yesse convertit ad fidem Christi.”(Breve Chronicum Silesiensis)
4. Az újabb térítési hullámot nem társíthatjuk egyedül Ajtony nevével és az általa bírt területekkel, az ország egyébb részein, későbbi korokhoz köthető görög rítusú kolostorok is léteztek. A visegrádi kolostort görög szerzetesek számára alapítja I.Endre, és Honorius pápa a veszprémi püspökhöz szóló levelében megemlíti, hogy itt ”.. Graecos habet monachos et habuit ab antiquo – a görögöknek volt monostora és bírták azt ősi időktől”. A bizánci térítés eredményeképpen keletkeztek az apostagi, a gerendi, a szávaszentdemeteri, az oroszkői keleti rítusú szerzetesházak.
5. Anonymus krónikájában Ajtony neve Ochtum formában jelenik meg.. A következő századokban is felbukkan mind az Achtum-Achtun mind az Ochtum-Ochtun változat, ami az „a” magánhangzónak a leírásából adódhatott. (Lehet a nyelvészek most felszisszennek, de megfigyelésem szerint az „a” hangot nem ismerő újlatin anyanyelvűek, pl. a románok a „A” helyet mindig O-t és még véletlenül sem Á-t mondanak) Pécska határában, a Maros mellett található Ajtonymonostor. Neve egy 1329 iúniusából való, Zohay Simon és Demeter fia Beke peres ügyét tárgyaló dokumentumban mindkét alakban megjelenik (Hohrunmonustura és Ahtonmonostura). Megjegyzem ezt a helységet az okirat egy Sirian nevű település közelében említi, nem azonos a marosvári görög monostor területével.
6. Mivel a Gellért legenda szövege a szerzetesek „törvényét” is említi bizonyára baziliták lehettek, a keleti egyháznak ugyanis csak ez az egy szerzetesrendje van, és Nagy Szent Bazil (329-379) nevéhez fűződik.Ugyancsak az ő nevéhez kötődik az ortodox egyház legerősebb ördögűző (az ördögöt elátkozó) szertartásának a tisztító szövege.
7. Ajtony marosvári vára egy fa-föld szerkezetű erődítmény lehetett, és elpusztult a tatárjárás idején. Az 1995-ben végzett ásatások alkalmával, a város középkori erődítvényeinek vonalát követve, a kutató árkok mélyéről elszenesedett famaradványok és két hullámban épített földerődítmény nyomai kerültek elő. Egy tűzvészt követően a régi földsáncot ledöngölték, rá új, szélesebb palákvárat építettek. A sáncon belül nagyon sok XIII.-XIV. századi cseréptöredéket találtak. Ez lehetett a dokumentumokban említett, Albert csanádi püspök utasítására emelt várfal. A hódoltság idején a várat jeletősen átalakították. Evliya Çelebi 1664-ben így ír róla:” Kőépítkezésű, négyszögű, erős vár. A belsővárnak kettős erős vaskapuja és mély, földalatti börtöne. A középsővár tömésfal kerítésű palánk, a nyugati oldalon egy kapuja. Külső nagy városa tágas, tömésfala palánk.” A karlócai békekötés után több végvárat leromboltak. Ekkor készített a csanádi várról rajzott Marsigli hadmérnök.
8. Az 1987-es ásatások alkalmával a rotonda délnyugati apszisában egy opus mixtum-on, bizánci eredetű falazaton (7 sor = 25 cm.) nyugvó kőoszlop lábazatának északi fele került elő, ezenkívül az addig ismert három karéjon kívül, északi irányban előkerültek még egy apszis alapjai, így feltételeztető, hogy az eredeti rotonda hat karéjos volt, akárcsak a kolozsmonostori és a kiszombori kápolnák. A nyugati oldalon egy enyhén dél felé ívelő faragott kő bukkant elő, ami a bejárat egy apszidiolája (kisebb alárendelt apszis) lehetett. A statigráfia elemzés is kevesett mutatott ki. Az eredeti, antik humuszig (a mai járószinttől 2,75 m.mélyen) egy 0,5 m. vastag épitkezési törmelék réteget, ez alatt földdel kevert cseréptöredékeket (többségük cserép bogrács maradvány), majd 2,6 m mélységben (ebben volt a rotonda alapja) hat NY-K tájolású sírt találtak. A sírgödrök két réteget vágtak át. A XI. századra datálható sírok egyikében (M.1) egy gyermek nyugodott. Négy darab ezüst hajkarikával temették el.
2. Arról, hogy a szertartások és a prédikációk nyelvét a tömeg is megérthette egy kései, nagyon rövid, ám nem elhanyagolható mondat tanúskodik. Az úgy nevezett Szent István tövény (I.19.) kimondta, hogy aki a templomban beszélget és nem hallgatja a Szentírás fölolvasását, az idősebbeket kikergetik, a fiatalokat megostorozzák és lenyírják a hajukat. Ha figyelni kellett az elhangzottakra, a prédikáció mindenki számára érthető, élő nyelven szólhatott. A szláv nyelvű liturgia X. századi használatára vonatkozó megerősítés Szent Gellért püspök egyetlen ránk maradt latin nyelvű művének szövegéből (IV. fejezet) is kiolvasható.” Nam quorumdam, nisi fallor, intentio est, quo ecclesiastica virtus, suffragantibus Metodianistis, atque dignitas apud nos circa hereticorum libitum tota quandoque infirmetur - Vannak egyeseknek, ha jól értem, akiknek az a szándékuk, hogy a metodianisták segítségével az egyház érdeme és méltósága nálunk az eretnekek kedve szerint teljesen elerőtlenedjen.” Gellért püspök Deliberatio Gerardi Morisenae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum ad Isingrimum Liberalem című műve jelenleg a Müncheni Nemzeti Könyvtár tulajdona (CLM 6211).
3. A quendlingurgi gyűlést 973. „X calendae April”(március 22-én) husvétján tartották, ekkor 12 magyar küldött is megjelent.Ezt a követjárást Géza talán jelnek szánta, a római egyház javára a görög egyháztól való elfordulása jelének. Ám a császár már „Nonis Mai” meghalt Magdegurgban, és ezután a vallási vonatkozásában nagyon aktív Theophanu, II. Ottó császár felesége tartott húsvéti gyűléseket, de magyar küldöttek megjelenéséről többé egyetlen esetben sem esik szó. Géza térítő püspöke, Bruno is elhagyta az országot, a „barbar” magyarok meg be-be törtek, a keresztény egyházak javai fosztogatták. Egy korabeli forrás a mersenburgi Thietmar Krónikája (hozzávetőlegesen 1008 táján) Satoltra hárítja a görög szertartás szerinti kereszténység megalapítását ”....vezetése alatt kezdődött el a keresztény hit, de pogánysággal vegyült össze a beszennyezett vallás, és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál ez a tétlen és bágyadt kereszténység”, és Géza feleségét Beleknegini néven említi „Uxor autem eius Beleknegini, id est pulchra domina slayonice dieta – „ azaz szlávul mondva szép úrasszony, pedig mértéktelenül ivott, és katona módjára ülve meg a lovat egy embert hirtelen haragjának túlzott hevességében megölt. Jobban tenné e beszennyezett kéz, ha orsót forgatna, s őrjöngő lelkét türelemmel megfékezné." Egy szász krónikaíró miért használt volna szláv melléknevet egy magyar asszonyra vonatkoztatva?. Géza keresztény lengyel-szláv feleségére érthette? „ Mesco habuit sororem nomine Adilheidem, quam Yesse rex Ungariae accepit in uxorem, que cum esset christiana, virum suum Yesse convertit ad fidem Christi.”(Breve Chronicum Silesiensis)
4. Az újabb térítési hullámot nem társíthatjuk egyedül Ajtony nevével és az általa bírt területekkel, az ország egyébb részein, későbbi korokhoz köthető görög rítusú kolostorok is léteztek. A visegrádi kolostort görög szerzetesek számára alapítja I.Endre, és Honorius pápa a veszprémi püspökhöz szóló levelében megemlíti, hogy itt ”.. Graecos habet monachos et habuit ab antiquo – a görögöknek volt monostora és bírták azt ősi időktől”. A bizánci térítés eredményeképpen keletkeztek az apostagi, a gerendi, a szávaszentdemeteri, az oroszkői keleti rítusú szerzetesházak.
5. Anonymus krónikájában Ajtony neve Ochtum formában jelenik meg.. A következő századokban is felbukkan mind az Achtum-Achtun mind az Ochtum-Ochtun változat, ami az „a” magánhangzónak a leírásából adódhatott. (Lehet a nyelvészek most felszisszennek, de megfigyelésem szerint az „a” hangot nem ismerő újlatin anyanyelvűek, pl. a románok a „A” helyet mindig O-t és még véletlenül sem Á-t mondanak) Pécska határában, a Maros mellett található Ajtonymonostor. Neve egy 1329 iúniusából való, Zohay Simon és Demeter fia Beke peres ügyét tárgyaló dokumentumban mindkét alakban megjelenik (Hohrunmonustura és Ahtonmonostura). Megjegyzem ezt a helységet az okirat egy Sirian nevű település közelében említi, nem azonos a marosvári görög monostor területével.
6. Mivel a Gellért legenda szövege a szerzetesek „törvényét” is említi bizonyára baziliták lehettek, a keleti egyháznak ugyanis csak ez az egy szerzetesrendje van, és Nagy Szent Bazil (329-379) nevéhez fűződik.Ugyancsak az ő nevéhez kötődik az ortodox egyház legerősebb ördögűző (az ördögöt elátkozó) szertartásának a tisztító szövege.
7. Ajtony marosvári vára egy fa-föld szerkezetű erődítmény lehetett, és elpusztult a tatárjárás idején. Az 1995-ben végzett ásatások alkalmával, a város középkori erődítvényeinek vonalát követve, a kutató árkok mélyéről elszenesedett famaradványok és két hullámban épített földerődítmény nyomai kerültek elő. Egy tűzvészt követően a régi földsáncot ledöngölték, rá új, szélesebb palákvárat építettek. A sáncon belül nagyon sok XIII.-XIV. századi cseréptöredéket találtak. Ez lehetett a dokumentumokban említett, Albert csanádi püspök utasítására emelt várfal. A hódoltság idején a várat jeletősen átalakították. Evliya Çelebi 1664-ben így ír róla:” Kőépítkezésű, négyszögű, erős vár. A belsővárnak kettős erős vaskapuja és mély, földalatti börtöne. A középsővár tömésfal kerítésű palánk, a nyugati oldalon egy kapuja. Külső nagy városa tágas, tömésfala palánk.” A karlócai békekötés után több végvárat leromboltak. Ekkor készített a csanádi várról rajzott Marsigli hadmérnök.
8. Az 1987-es ásatások alkalmával a rotonda délnyugati apszisában egy opus mixtum-on, bizánci eredetű falazaton (7 sor = 25 cm.) nyugvó kőoszlop lábazatának északi fele került elő, ezenkívül az addig ismert három karéjon kívül, északi irányban előkerültek még egy apszis alapjai, így feltételeztető, hogy az eredeti rotonda hat karéjos volt, akárcsak a kolozsmonostori és a kiszombori kápolnák. A nyugati oldalon egy enyhén dél felé ívelő faragott kő bukkant elő, ami a bejárat egy apszidiolája (kisebb alárendelt apszis) lehetett. A statigráfia elemzés is kevesett mutatott ki. Az eredeti, antik humuszig (a mai járószinttől 2,75 m.mélyen) egy 0,5 m. vastag épitkezési törmelék réteget, ez alatt földdel kevert cseréptöredékeket (többségük cserép bogrács maradvány), majd 2,6 m mélységben (ebben volt a rotonda alapja) hat NY-K tájolású sírt találtak. A sírgödrök két réteget vágtak át. A XI. századra datálható sírok egyikében (M.1) egy gyermek nyugodott. Négy darab ezüst hajkarikával temették el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése