Oldalak

Keresés ebben a blogban

2010. december 8., szerda

A FEKETE VAJDA

Egy szemtelen besenyő Oláhországban 


























A Fekete Vajda. Sziklarajz Árgyasudvarhely mellett.



A Fekete Vajdáról szóló monda szerint valamikor régen egy vitéz, kijött Fogarasból és legényeivel átkélt a Déli-Kápátokon. Útjukat egy parlagi sas mutatta, és vezette őket egész a szászok lakta Câmpulung (Langenfeld, Hosszú-Mező) városáig, ahol a fekete Vajda leszálott lováról (1).

Ezt az áttelepülést bizonyos előjogok korlátozása, vagy megszűntetése idézhette elő. Fogaras vidékén a XIII.század elején éltek már letelepült besenyők, akik Hátszeg és a fogarasi részeken privilegizált határőrök voltak. Beszivárgott románok is letelepedtek itt.(2) Ezt bizonyítja II. Endre király 1224-iki kiváltságlevele, amely jogot ad a barcasági szászoknak, hogy használják a vlachok és besenyők erdejét (silvam Blacorum et Bissenorum), tehát az itt élő románoknak és besenyőknek valamelyes önállóságuk volt, közös használatra kapták meg ezt a területet, de rendelkezési joguk nem volt a birtok felett.

A besenyők már 1075 körül szabadságot (libertas) kértek. Mentességet, etnikai kiváltságot szerettek volna kapni. Mint harcias pásztornép, a korabeli államhatalom számára értékes gazdasági és katonai elemet alkottak. A tatárjárás után Fogaras földjét és királyi birtokát a Kárpátokon túlról jött kunországi románokkal népesítették be. Ők valószínűleg már ott találták a korai besenyő határőröket, akik a Havaselvére vezető szorosokat őrizték. A telepítő vajdák vagy bojárok (boyarones) egy-egy földterületet, erdőrészt kaptak azzal a kötelezettséggel, hogy azt benépesítsék. Ennek fejében némi szabadságot nyertek, és csak a szokásos illetéket kellett leróniuk a föld urának. Ám a király engedelme nélkül 1293-ig nem lakhattak csak királyi birtokon.(Így jön létre a „nova plantatio terrae Fogaras”, amit később hűbérként kapnak meg a havaselvi vajdák.)

XIII.században a királyi adományozások lecsökkentették a királyi birtokok arányát, az államszervezés a birtokviszonyokat jelentős mértékben átalakította, és a földesurak javai kerültek többségbe. A vármegyék eladományozása, a királyi hatalom gyengülése veszélyt jelentett a királyi vitézek (serviens), a királyi adománnyal rendelkező kisbirtokosok, harcosok számára. Ez elégedetlenséget, önállósodási kísérletek sorozatát indította meg. Ugyanerre az időre, a XIII. század végére teszik a havaselvi krónikás hagyományok a fekete Vajda áttelepülését.

A történészek nagy többsége a Fekete Vajda alakját vagy meghagyja legendának vagy I.Basarab fejedelemmel, apjával Thocomerivel, esetleg I. Raduval (1377-1385), Basarab unokájával azonosítja. Ez a monda még ma is nagyon eleven él Rucăr ( Tölcsvár-Rucăr-Câmpulung ) térségében, ahol tulajdonképpen született. Családi kapcsolataim révén sokszor jártam Árgyas megyében, és tudom, hogy a monda régi formája (még mielőtt a történészek belemagyaráztak volna) nem említi a Fekete Vajda elődeit vagy utódait. Csak a Vajdáról, csapatáról, letelepedésükről és csatározásaikról szól. (3) Rucăr nevét legkorábban Nagy Lajos 1377 november 19-iki, a szászoknak adott, diplomája említi. (4) A korai dokumentumokban német nevén szerepel, Rucăr formában egy 1623 aprilis 17-iki okmányban jelenik meg. A helység neve minden bizonnyal türk eredetű (5), de jelentését nem a „ kő” vagy „ szikla” szavakból kellene eredeztetni, hanem a mai török nyelvben is meglevő rica etmek (igényelni), ricat etmek (elvonulni) vagy a ricacı (olyan személy aki mások közé megy) kifejezések gyökereiből.  

































A Basarabok Olténiából csatlakoztak a fekete Vajdához.



Annak ellenére, hogy a történészek „gyorsan leszámolnak” velük, a besenyők beolvadása tarthatott a leghosszabb ideig. A Barcaságban és Fogarasban egy csoportban éltek vagy katonáskodtak, ami megnehezítette a népi különállás-tudat elmosódását. Még a XIV.században is viseltek nem keresztény nevet, és ha fel is vették a kereszténységet, vallásukban a keleti keresztény irányzatok játszhatták a vezető szerepet. A kerci monostor birtokait ért támadásokkal kapcsolatos dokumentumok 1352-ben a szkizmatikusok és a tudvalevően nem katolikus románok (schismaticorum et olachorum) törvényellenes tetteiről számolnak be. Tehát Erdély déli részén a katolikus és ordodox népesség mellett élt egy más vallású vagy „ szokású” csoport is. (6) Itt első sorban a besenyőkre gondolhatunk ( a kunok döntő többsége ekkor már katolikus volt), akik jogaik vagy önnálóságuk korlátozása miatt települtek át a Kárpátokon túlra, és vittek magukkal más elégedetlenkedőt is.

A XIII.század végén Rucăr és Câmpulung között létrejöhetett egy, főleg áttelepült besenyőkből álló kolónia, önálló hatalmi alakulat, amit a környező hely- és víznevek is nagyban alátámasztanak.(7) A kezdetleges állam létrejöttében szerepet játszott a vérségi kötelék, a szokások összeforrásából kialakuló jogviszonyok, és mint hatalmi tényező a személyi tekintély is. A Fekete Vajda az önálló államiság csíráját hozta létre Munténiában (az Olt, a Déli-Kárpátok és az Alduna közti terület). Már ekkor megkezdődött és folyt az a „hadjárat” amit az itt megalakult hatalmi alakulatok a szászok birtokai ellen indítottak, és ami Nagy Lajos után már okiratokban is szerepel (8)

Az egyetlen írásos emlék amely megőrzi a monda eredeti vonalát, az a Cantacuzino Krónika. A Fekete Vajdát nem azonosítja a Basarab-dinasztia egyik tagjával sem, sőt népének cselekedeteit is külön ismerteti.

„ Mikor az Ádámtól számított 6798-dik esztendő (1290) vala, a Magyarok Országában élő vajda, .....felkele egész házanépével,...leereszkedett a Dombovica vizére, és új országot teremtett ott.... Akkor a Basarabok és az összes bojárok, akik az Olton túl éltek, felkerekedvén a Vajdához jöttek meghajolva neki, hogy az ő parancsa alatt legyenek, és csak ő legyen mindannyiuk felett.....mert még nem fenyegette a török, haláláig uralkodott, az Árgyasudvarhelyi templomban temették el, és 24 évet uralkodott. Innen más uralkodók története kezdődik, akik a fekete Vajda után jöttek „

Azért, hogy a havaselvi Basarab-dinasztia „belekevedetett” a Fekete Vajda mondakörbe, szerintem nemcsak Nicolae Iorga (1871-1940) történész elmélete (ő vetette fel először a Basarabok kun származását) és Neagu Djuvarának a kun Thocomeriusról szóló könyve a ludas. A fekete jelzőnek a geográfiai és politikai jelentését is kellene elemezni, főleg azért mert ez a jelző jobbára türk népek esetében jelentkezik ( fehér-fekete hunok, kunok, magyarok), és nem biztos, hogy színre vonatkozik (arcbőr, víz, termőföld). Az arab krónikák egy terület adminisztratív-politikai helyzetének a leírásakor gyakran használták a “QARYA” kifejezést a “rész”, terület”,”vidék”,”táj” megjelölésére. Ez változhatott KARA-ra, amit azután nagyon könnyen feketének lehet fordítani. A XIX. századig a török irásokban mind a két román vajdaság nevében megjelenik a KARA előtag: KARAIFLAK (Fekete Vlahia) és KARABOG (Fekete Bogdánia). Igy értelmezve, mivel sem a hun sem a kun nép nem volt szerecsen, minden bizonnyal az általuk lakott területre vonatkozik a QARYA-ból kialakult FEKETE megnevezés. De a turk nyelvekben a KARA jelzőnek van még egy jeletése. Olyan országot, népet jelez, amelyik mai szóval élve nem szuverén.

A Cantacuzino krónika szövege szerint nem volt vérségi kapcsolat a Fekete Vajda és a Basarabok közt. I Basarab, Thocomeri fia választással kerülhetett a havaselvi fejedelmi székbe.

................
1. A mondában szereplő „ descăleca”, szó szerinti fordításban, azt jelenti: leszállni a lóról, megállapodni, letelepedni. A dáko-román folytonosság elmélet hívei egyszer sem elemzik hogyan került be a román nyelvbe ez a kifejezés, ami bizony nem helybeliségre, de vándorlásra utal.

2. “Átkelve a Dunán, megálltak Szörénytornyánál; mások bementek a magyarok országába, az Olt vizétől a Maros vizéig, egészen Máramarosig.” Így írja le a Cantacuzino Krónika a románok bejövetelét.

3
“A fekete Vajda s legényi,
Széles arcú vitézei,
Fütykössel és buzogánnyal
Szélben lobogó hajával.
Megmássza a hegyeket,
A megőszült hegyeket,
S eljutva a határra
Vitézinek kiáltja,
……………………….
Jázmin virág mezején,
A nap már alkonyához ér,
Ők egymást megölelik,
A földet hatalmukba veszik.”
(népballada)
…………
4...”Item spondemus quod si deo volente terra Transalpina ut speramus ad manus nostras deveniet ex tunc tributum iuxa Riffam arborem(= Rucăr) pro nostra maiestate dare consuetum circa castrum exigi committemus...” A későbbi dokumentumokban is a német nevén szerepel: Rudbom, Rothel 

5.Pál Binder, Antecedente şi consecinţe sud-transilvănene ale formării voievodatului Munteniei (sec. XIII-XIV) (I-II), în: Acta 1995.

6. Nem kizárt, hogy a besenyőkről van szó, akik ismerhették a nesztoriánus kereszténységet.

7. Izin völgy, Besimbák (a német Bissen-bach-ból), Boitza (Boycza) falu, Peceneagul tó, „ Rivulum qui dicitur Arpas ” Besineu hegy, Serkaia , Ucea - mind turani toponímek.

8. 1393-ban bilkei fegyveresek ( armatis manibus et potentiariis) elűztek birtokáról egy Ardo nevű nemest.

5 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon érdekes, köszönöm. Magyar Adorján Ösmüveltsége alapján keresem a bes-enyö településeket, ez alapján egész európában elterjedt ez az ösnépünk. A legutóbbi idök besenyöi Bizáncból a Bos-poruson át térnek vissza. Kísérteties ez a legenda a Hunor - Magor testvérpár legendájával, akik szintén visszatérö eleink.
      Erre mifelénk is számos besenyö hangzású település létezik: Vas (Bas) megyében - Pecöl, Csep-reg stb. MA Pécs, Bécs elnevezését is nekik tulajdonítja (vár értelemmel).

      Törlés
  2. “QARYA” - karéj
    Olyan lehet ez, mint a jelenlegi araboknál: siita - sunnita. Bárhogy is magyarázzák számomra a sötét (siit -set) és napos (sunni - sun)társaság szembenállásának tünik, ahogy a nappal s az éjszaka verseng egymással s birkózik örökkön-örökké.
    A régi zászlainkon is megjelenik e kettös szimbólum. Nagy király az volt, aki képes volt e két szembenálló eröt egyesíteni.
    A nem szuverén a karja a nagy egységnek...
    Óriási, köszönöm.

    VálaszTörlés
  3. A K-R szógyök adja a kert, Garten, Gorad, kerület szavainkat (direkte írtam "idegent" is)

    VálaszTörlés
  4. A KARA amúgy akként fekete, amint a frissen fejtett szén metszlapja (Magyar Adorján szerint) igen fényes is! Tehát jelenthetett tisztást is.

    VálaszTörlés